Az április 12-i országgyűlési választások óta huszonkilenc önkormányzat vonta vissza a beköltözést korlátozó önazonossági rendeletét, több településen pedig enyhítettek a korábbi szabályokon. Az RTL Híradó összesítése szerint ez a tendencia a helyi szabályozások felülvizsgálatát jelzi, miközben a jogi keret továbbra is lehetővé teszi hasonló rendeletek megalkotását.
Az RTL Híradó felmérése szerint számos településen került sor a helyi önazonossági rendeletek felülvizsgálatára. Tápióbicske polgármestere, Herczegh Róbert elmondása alapján a szabályokat a helyi lakosok kérésére vezették be, azzal a céllal, hogy a beköltözéshez engedélyt kelljen kérni, de a rendelet igazságos megalkotása mindig is kérdéseket vetett fel.
Herczegh Róbert nyilatkozata szerint a rendeletet végül visszavonták, annak ellenére, hogy soha nem került ténylegesen alkalmazásra a településen. Kömlő önkormányzata is hasonlóan járt el, ahol Túró Tamás polgármester szerint a döntés hátterében az állt, hogy számos helyi ingatlan már eleve szabálytalanságokkal küzd, például a megengedettnél többen élnek egyetlen házban.
Túró Tamás hangsúlyozta, hogy igazságtalannak éreznék számon kérni az új beköltözőkön a szabályok betartását, amikor a már ott élők közül sem mindenki tesz eleget azoknak. Ez a megközelítés rávilágít arra a belső ellentmondásra, amellyel az önkormányzatok szembesülhetnek a helyi szabályozások alkalmazása során, különösen, ha azok a meglévő helyi viszonyokkal ütköznek.
Az önkormányzati rendeletek jogi alapját az Országgyűlés által 2025 nyarán megalkotott, „a helyi önazonosság védelméről” szóló törvény képezi. Ez a jogszabály felhatalmazta a helyi önkormányzatokat arra, hogy rendeletek útján korlátozzák azon személyek ingatlanszerzését, akik nem rendelkeznek megfelelő helyi kötődéssel.
A Roma Sajtóközpont főszerkesztője, Kadét Ernő kritikusan nyilatkozott a rendeletekről, állítása szerint a települések valójában a romák kirekesztésére használták fel ezt a jogi lehetőséget. Ez a nézőpont rávilágít a jogszabály potenciális visszaéléseire és arra, hogy egy elvileg semlegesnek szánt eszköz hogyan válhat diszkriminatív gyakorlatok alapjává.
A huszonkilenc önkormányzat döntése, miszerint visszavonja vagy enyhíti a beköltözést korlátozó rendeleteit, jelentős. A helyi vezetők felülvizsgálják a korábbi szabályozásokat, talán a gyakorlati tapasztalatok, a jogi aggályok vagy a társadalmi visszajelzések hatására.
Annak ellenére, hogy számos település visszakozott, az önkormányzatoknak továbbra is megvan a lehetősége hasonló rendeletek meghozatalára. Az RTL Híradó megkereste a kormányt azzal a kérdéssel, hogy tervezik-e megvonni ezt a jogkört, azonban eddig nem érkezett válasz.
Kadét Ernő állítása, miszerint a rendeleteket a romák kirekesztésére használták, súlyos kérdéseket vet fel az emberi jogok és a diszkrimináció tilalmának szempontjából. A jogi lehetőség fennállása továbbra is potenciális kockázatot jelenthet bizonyos közösségek számára.
A helyi önazonossági törvény és az annak alapján hozott rendeletek nemzetközi szinten is figyelmet kaptak. Tavaly decemberben az Amnesty International Magyarország panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz az előző kormány által bevezetett önazonossági törvény miatt.
A jogvédő szervezet álláspontja szerint a törvény nem csupán kirekesztő, hanem sérti az uniós jog alapelveit is, különösen az Európai Unión belüli személyek és a tőke szabad mozgásának elvét. Az Amnesty International panasza tehát a közösségi jogrendszer integritásának védelmét is célozza.
Az Európai Bizottság vizsgálata és az esetleges jogi eljárások komoly hatással lehetnek a magyar joggyakorlatra és a hasonló helyi szabályozások jövőjére. A kormány eddigi hallgatása a jogkör megvonásával kapcsolatos kérdésekben, valamint az uniós panasz jelzi, hogy a téma továbbra is nyitott és potenciálisan konfliktusos marad.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása