Dél-Korea elnöke, I Dzsemjong kedden bejelentette, hogy hivatali ideje alatt szeretné visszaszerezni az Egyesült Államoktól a haderő háborús műveleti irányításának jogát (OPCON). A cél az, hogy legkésőbb 2030-ig megvalósuljon az átadás, összhangban a kormány korábbi terveivel. Az elnök hangsúlyozta, hogy az önálló védelmi képességek erősítése és az Egyesült Államokkal fenntartott szoros szövetség egymást kiegészítő elemek.
I Dzsemjong elnök a kabinet ülésén tette meg a bejelentést, amely szerint a háborús műveleti irányítás visszavétele kulcsfontosságú prioritás. Utasította a tisztviselőket a nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzésének felgyorsítására is. Ezen lépések az ország önálló védelmi kapacitásainak növelését szolgálják.
A kijelentésre azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök csökkentette az amerikai részvételt a Dél-Koreával közösen tartott hadgyakorlatokon. A tervezett 11 napos gyakorlaton 18 ezer katona vett volna részt, célja pedig az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni felkészültség növelése volt. A közös kiképzésre Észak-Korea ballisztikusrakéta-tesztjeinek újraindítása után néhány nappal került volna sor.
Trump az amerikai létszámcsökkentést azzal indokolta, hogy jó kapcsolatokat ápol Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel. Szerinte a közös amerikai-dél-koreai gyakorlatok "helytelen és ellenséges jelzést küldenek" Észak-Korea számára. Az amerikai elnök úgy vélte, a nukleáris fegyverrel rendelkező Észak-Korea a közelmúltban "nem tanúsított fenyegető magatartást és tisztelettudó volt".
Trump megjegyezte azt is, hogy Dél-Korea nem nyújtott segítséget az Egyesült Államoknak Irán atomfegyver-mentesítésében. Ez a mostani döntés része egy korábbi mintának, amikor Trump már felfüggesztett jelentős amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat a diplomáciai közeledés érdekében.
Dél-Korea az 1950 és 1953 között zajló koreai háború idején adta át a hadműveleti irányítást az Egyesült Államok vezette ENSZ-parancsnokságnak. Mivel a konfliktus fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel ért véget, a két Korea technikailag továbbra is háborúban áll egymással. A hadsereg irányítása 1978-ban került a közös dél-koreai és amerikai parancsnoksághoz.
Az ország 1994-ben visszaszerezte a békeidőben érvényes műveleti irányítás jogát. Háború esetén azonban továbbra is egy amerikai négycsillagos tábornok irányítaná a dél-koreai fegyveres erőket. A háborús műveleti irányítás visszavétele Dél-Koreában a nemzeti szuverenitás kiemelt szimbólumává vált.
Ez a cél több mint két évtizede az ország egyik legfontosabb biztonságpolitikai törekvése. Az egymást követő kormányok azonban rendre elhalasztották a megvalósítását. A jelenlegi elnök, I Dzsemjong, a 2025-ös hivatalba lépése óta igyekszik felgyorsítani ezt a folyamatot.
Trump elnöksége alatt már korábban is történtek hasonló lépések a hadgyakorlatok csökkentésére. Miután 2018-ban először találkozott Kim Dzsongunnal, az abban az évben esedékes Ulchi Freedom Guardian gyakorlatot törölték. Más gyakorlatokat felfüggesztettek vagy kisebb léptékűvé alakítottak, majd később módosított formában és új elnevezésekkel folytatták.
Az amerikai elnök mostani döntése ellenére az amerikai és dél-koreai katonai vezetők figyelmeztettek Kim Dzsongun rezsimjének új harctéri taktikáira. Észak-koreai katonák az orosz-ukrán háborúban szerzett drónos tapasztalataik révén új módszereket sajátítanak el. A dél-koreai és amerikai katonai vezetők jelezték, hogy az Ulchi Freedom Shield gyakorlatok ezeket az új elemeket is figyelembe veszik.
I Dzsemjong elnök szerint a jövő háborúira való felkészüléshez olyan katonai vezetőkre van szükség, akik átfogó műveleti képességekkel rendelkeznek. Ennek érdekében utasította a tisztviselőket a három haderőnem katonai akadémiáinak egyetlen intézménybe történő összevonásának "megingás nélküli" végrehajtására. Ez a lépés a katonai oktatás és felkészítés modernizálását célozza.
Az elnök keddi kabinetülésen elmondta, hogy az erős szövetség megerősíti a biztonság alapjait. Hozzátette, hogy a saját képességek erősítése növeli Dél-Korea értékét és szükségességét szövetségesként. Ez a megközelítés a nemzeti önállóság és a szövetségi kötelezettségek közötti egyensúlyra törekszik.
A háborús műveleti irányítás visszaszerzésének 2030-as határideje jelentős kihívásokat és lehetőségeket rejt magában. Dél-Korea célja, hogy teljes mértékben szuverénné váljon saját védelmi döntéseiben. Ez a folyamat magában foglalja a haderő modernizálását és a katonai vezetők képzését.
Az önálló védelmi képességek fejlesztése, mint például a nukleáris meghajtású tengeralattjárók beszerzése és a katonai akadémiák összevonása, kulcsfontosságú elemei ennek a stratégiának. Ezek a lépések hozzájárulnak Dél-Korea regionális biztonsági szerepének erősítéséhez.
Ugyanakkor az Egyesült Államokkal való szövetség továbbra is alapvető fontosságú marad a Koreai-félsziget stabilitása szempontjából. A jövőbeli együttműködés formája és intenzitása a politikai változásoktól és a regionális fenyegetésektől függően alakulhat. A cél az, hogy a megerősödött önállóság mellett a szövetség is hatékony maradjon az észak-koreai kihívásokkal szemben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása