Az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Galibáf, aki az elmúlt hónapokban az iszlamista hatalom egyik legbefolyásosabb politikusává emelkedett, nyilatkozott a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban. Az Iran International jelentése szerint Galibáf kijelentette, hogy a stratégiai fontosságú tengerszoros mindaddig zárva marad, amíg az Egyesült Államok nem tesz eleget az Iránnal kötött ideiglenes megállapodásban foglalt feltételeknek. Az elnök nem részletezte pontosan, hogy mely feltételekről van szó, de hangsúlyozta azok teljesítésének elengedhetetlen szükségességét a szoros újbóli megnyitásához. Ez a kijelentés jelentős feszültséget jelez a két ország közötti viszonyban, és rávilágít a Hormuzi-szoros geopolitikai súlyára, amely a globális olajszállítás egyik legfontosabb útvonala.
Galibáf a belső egység megőrzésének fontosságára is felhívta a figyelmet, mondván, hogy a belső viták gyengítik az országot, és lehetőséget teremtenek a külföldi hatalmak beavatkozási szándékainak megerősítésére. Véleménye szerint az "ellenséges erők" különféle tevékenységekkel éppen ezt a célt próbálják elérni, destabilizálva Irán belső helyzetét. Azonban az iráni politikai irányvonalat illetően rendszeresen ellentmondó hírek látnak napvilágot, ami belső feszültségekre utal, és megkérdőjelezi az egységes fellépés képességét a nemzetközi színtéren.
A kiszivárgott információk szerint Iránon belül ellentét feszül a keményvonalas katonai szárny, amelyet elsősorban a Forradalmi Gárda képvisel, és a kompromisszumos megoldásokra törekvő politikai oldal között. Ez a belső megosztottság gyakran vezet olyan híresztelésekhez, miszerint valamelyik fél önállóan vette fel a kapcsolatot az Egyesült Államok tárgyalóival, megkerülve a hivatalos diplomáciai csatornákat. Ezeket a híreket azonban a nyilvánosság előtt szinte azonnal cáfolják, ami tovább növeli a bizonytalanságot Irán külpolitikai szándékait illetően. Egy friss példa erre, hogy augusztus 17-én a katonai vonalat képviselő Forradalmi Gárdáról jelentették ki, hogy megbeszéléseket folytat az amerikaiakkal, amit szintén gyorsan tagadtak. Ez a tagadás rávilágít a belső hatalmi harcokra és a kommunikációs stratégiák összetettségére az iráni vezetésen belül.
Galibáf nyilatkozata a Hormuzi-szoros lezárásáról ellentétben áll a globális kereskedelmi adatszolgáltató, a Kpler legfrissebb információival. A Kpler adatai szerint hétfőn összesen hat teherhajó haladt át a Hormuzi-szoroson. Fontos megjegyezni, hogy ezek között a hajók között nem voltak nagyméretű olajtankerek, sem cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók, amelyek a szoroson áthaladó forgalom jelentős részét teszik ki. Az adatszolgáltató ugyanakkor hozzátette, hogy ezek a számok kizárólag a bekapcsolt transzponderrel közlekedő járművekre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a valós forgalom ennél magasabb is lehet.
Az elmúlt napok átlaga ennél valamelyest magasabb volt, nagyjából 10-11 hajó áthaladását regisztrálták naponta. A Kpler elemzői szerint a valós áthaladó hajók száma ennél magasabb lehet, mivel feltételezhető, hogy több jármű is vállalja a kockázatokat, és a kötelező műszerek bekapcsolása nélkül halad át a tengerszoroson. Ennek oka lehet a szorosban uralkodó bizonytalan politikai és biztonsági helyzet, valamint az esetleges szankciók elkerülése. Ez a helyzet további bizonytalanságot vet fel a Hormuzi-szoros tényleges forgalmát és az iráni állítások hitelességét illetően, hiszen a hivatalos retorika és a valóság közötti eltérés jelentős lehet.
Összességében az iráni parlament elnökének nyilatkozata komoly feszültséget jelez az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban, miközben Iránon belül is jelentős politikai megosztottságra utal, mely a külkapcsolatokra is kihat. A Hormuzi-szoros, mint kulcsfontosságú globális energiaútvonal, körüli helyzet továbbra is kiemelt figyelmet igényel, különösen a hivatalos kijelentések és a valós idejű kereskedelmi adatok közötti eltérések fényében. A nemzetközi közösség számára létfontosságú a szoros nyitva tartása a zavartalan kereskedelem és az energiabiztonság szempontjából, így a helyzet alakulása globális kihatásokkal járhat.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása