Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban két irányba is erőt demonstrált: egyrészt az európai és nyugati országok felé, másrészt Japánnal szemben, egy régóta fennálló területi vita kapcsán. Az orosz nyersanyagot szállító tankereket érő ukrán támadások mellett az Európai Unió haditengerészeti missziója is több alkalommal megállított orosz árnyékflottához tartozó hajókat. Putyin ezekre az intézkedésekre reagálva fenyegetőzött, kijelentve, hogy amennyiben a nyugati országok lefoglalják az orosz hajókat, Oroszország hasonlóan fog eljárni a nyugati hajókkal szemben a világ bármely pontján. Az orosz elnök célja, hogy megakadályozza a hajók lefoglalásának rendszerré válását, miközben a Japánnal felmelegített konfliktusban nincs vesztenivalója.
A múlt héten Vlagyimir Putyin az orosz Csendes-óceáni Flotta hadgyakorlatán vett részt, ahol élesen bírálta a nyugati országok fellépését az orosz olajszállító hajókkal szemben. Kalózkodásnak és rablásnak nevezte az orosz hajók közlekedésének korlátozását, mely szerinte sérti a nemzetközi jogot. Az elnök nem említette, hogy ezek a hajók az orosz árnyékflotta részei, melynek célja a nyugati szankciók megkerülése az olajexport fenntartása érdekében. Az oroszok az árnyékflottájukat ért dróncsapások után korlátozták az ukrán gabonaszállítást, ami tovább élezte a feszültséget.
Az árnyékflotta hajói gyakran rossz állapotúak és biztosítás nélküliek, bonyolult tulajdonosi struktúrákkal rejtik el rakományuk eredetét. Ezek a járművek jelentős veszélyt jelentenek a tengeri ökoszisztémákra is, ahogy egy ománi partoknál történt súlyos olajfolt is mutatta, miután egy tanker zátonyra futott. Az EU-s haditengerészeti erők, beleértve az olaszokat, briteket, belgákat, németeket, franciákat és svédeket, több árnyékflottához tartozó hajót is megállítottak vagy lefoglaltak az elmúlt időszakban. Például egy olasz vezetésű EU-s misszió augusztus elején Szicília partjainál tartott fel egy tankert, júniusban pedig a britek fogtak el egy orosz hajót a La Manche csatornánál.
Az orosz árnyékflotta létrejöttének fő oka a nyugati szankciók megkerülése, amelyek az orosz olajexportot célozzák. Egy tavaly decemberi elemzés szerint napi 3,7 millió hordó olajat exportálnak ezen a módon, ami az orosz kivitel 65-75 százalékát teszi ki. Az ukrán támadások mellett az EU-s országok haditengerészetei is egyre aktívabban lépnek fel ezen hajókkal szemben, bár nem drónokkal, hanem feltartóztatásokkal és lefoglalásokkal.
Az Európai Unió a 20. és 21. szankciós csomagjában külön is foglalkozott az árnyékflottával, listázva a nem orosz zászló alatt hajózó járműveket. A 20. csomagban 46, a 21. csomagban további 41 hajót adtak a listához, így összesen már 673 hajó szerepel rajta. Ezzel megteremtették az alapot a tengeri szolgáltatások teljes megtiltására az orosz nyersolajszállításoknál, a többi G7-es országgal együttműködve. A szankciók célja az új hajók beszerzésének és a régiek karbantartásának nehezítése, ezzel is korlátozva Oroszország háborús finanszírozási képességét.
Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója szerint Putyin fenyegetései ellenére az orosz haditengerészet képességei korlátozottak. A Balti-tenger a svédek és finnek NATO-csatlakozásával egy NATO-tóvá vált, ahol az orosz tengeri olajexport több mint fele a dán szorosokon halad keresztül. Egy esetleges konfrontáció a térségben nem kedvezne Oroszországnak, amit az orosz haditengerészeti parancsnok is elismert, hatszoros erőfölényre hivatkozva.
Moszkva azonban veszélyes precedensnek tekinti a hajók lefoglalását, ezért reagál. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország szimmetrikus választ tudna adni az árnyékflotta lefoglalására, mivel egyszerűen nincs eszközük ennek kikényszerítésére. A drónokkal végrehajtott támadások más térségekben kockázatosak lennének az eszkaláció veszélye miatt, és nem jelentenek olyan fenyegetést, ami miatt a Nyugatnak rettegnie kellene. Putyin Japánnal szembeni lépése, a Kuril-szigeteki hadgyakorlaton való személyes részvétel, belpolitikai szempontból is fontos lehet a közelgő parlamenti választások előtt.
Az Egyesült Királyság kormánya határozottan kiállt a korábbi lefoglalás mellett, jelezve, hogy továbbra is fellép az árnyékflotta hajóival szemben, a nemzetközi joggal összhangban. Egy júniusban lefoglalt hajó kapitányát, Ajay Pantot az orosz szankciók megsértésével vádolták meg tiltott orosz olaj szállítása miatt. Az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai szóvivője, Anitta Hipper is reagált, hangsúlyozva, hogy az EU-nak nem szabad megriadnia Oroszország fenyegetéseitől.
Az EU prioritásnak tekinti Oroszország háborús tevékenységének finanszírozásához szükséges bevételi források korlátozását, beleértve az árnyékflotta és támogatói tevékenységének visszaszorítását is. Hipper szerint az EU továbbra is együttműködik partnereivel, hogy felhívja a figyelmet Oroszország felelőtlen és veszélyes cselekedeteire. Bár az EU és az Egyesült Államok már korábban is fellépett az árnyékflotta ellen, Putyin most érezte szükségesnek a reagálást a brit és olasz intézkedésekre. A szakértő szerint az elnöki üzenet címzettjei a britek, az olaszok és általában az európaiak voltak. Az európaiak eddig körülbelül egy tucat hajót foglaltak le a teljes flottából, ami a britek szerint akár 700 hajóból is állhat. Amennyiben a lefoglalásokból rendszer lesz, az komoly nehézségeket okozhat Oroszországnak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása