A magyar kormány 5,5 milliárd forintos támogatást nyújt a debreceni, a Hévíz-Balaton és a Pécs-Pogány repülőterek működésének biztosítására. Ez a forrás, bár létfontosságú a napi üzemeltetés fenntartásához, a szakértők szerint nem elegendő a szükséges fejlesztések megvalósításához. Az intézkedés elsősorban időt nyer a térségek számára, amelyek ipara és turizmusa egyaránt profitálhatna a légikikötők stratégiai fejlesztéséből.
A Tisza-kormány által biztosított 5,5 milliárd forintos keretösszeg a korábban, a 2026-os költségvetésből kimaradt támogatást pótolja. Pakuts Tamás, a szalloda.blog főszerkesztője az InfoRádiónak adott interjújában kiemelte, hogy ez az összeg kizárólag a repülőterek biztonságos napi működésének fenntartására elegendő. A forrás lehetővé teszi, hogy ne kelljen elbocsátásokat végrehajtani, azonban ennél többre nem nyújt fedezetet.
A szakértő értékelése szerint a támogatásból csupán minimális karbantartási munkálatok végezhetők el. Semmilyen nagyobb beruházásra, marketingtevékenységre vagy egyéb, a repülőterek előrehaladását szolgáló kezdeményezésre nem jut pénz. Ez azt jelenti, hogy a légikikötők nem tudnak érdemben fejlődni, ami hosszú távon hátráltathatja a regionális gazdasági növekedést.
A szomszédos országok, mint Horvátország, Szerbia és Románia, már régen felismerték a vidéki repülőterek stratégiai jelentőségét és aktívan fejlesztik infrastruktúrájukat. Ezek a beruházások jelentősen hozzájárulnak a térségek iparának és turizmusának fellendítéséhez. Magyarország azonban régiós összevetésben lemaradt ezen a területen, Debrecen kivételével.
Debrecen esete példaértékű, ahol a rendszeres, menetrend szerinti utasforgalom révén a város nemzetközi szinten is elérhetővé vált. A Lufthansa napi járatokat üzemeltet München és Debrecen között, ami jelentősen hozzájárult a régió gazdasági dinamizmusához. Nem véletlen, hogy olyan nagyvállalatok, mint a BMW és a Texas Instruments, valamint számos kínai befektető is Debrecent választotta telephelyéül, és az egyetem szerepe is felértékelődött.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a vidéki repülőterek fejlesztése elengedhetetlen lenne a nyugat-magyarországi régió, és különösen Pécs számára. Egy jól működő légikikötő jelentős mértékben hozzájárulhatna ezen térségek gazdasági és turisztikai potenciáljának kiaknázásához. A jelenlegi támogatás hiányosságai miatt azonban ez a lehetőség kihasználatlan marad.
Pakuts Tamás hiányolja a nyugat- és dél-magyarországi régiók közötti összefogást a repülőtér-fejlesztés érdekében. Véleménye szerint a régiós együttműködés kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a repülőterek ne csak működjenek, hanem valóban katalizátorai legyenek a helyi fejlődésnek. Az összehangolt stratégia hiánya akadályozza a potenciális előnyök teljes körű kiaknázását.
Pakuts Tamás rávilágított arra, hogy egy repülőtér önmagában még nem jelent turizmusfejlesztést; a két terület összehangolt megközelítést igényel. A légikikötők azonban jelentősen hozzájárulhatnak a helyi gazdasághoz és turizmushoz, ahogy azt a debreceni és hajdúszoboszlói gyógyfürdők, valamint a szállodák példája is mutatja. Azonban ez a pozitív hatás kiterjeszthető lenne a tágabb régióra is.
Eger, Miskolc környéke vagy Nyíregyháza is profitálhatna a jobb légi összeköttetésekből, amennyiben sikerülne szorosabb regionális összefogást kialakítani. A megújuló turisztikai ügynökségnek kulcsszerepe lehetne ezen együttműködés ösztönzésében és a repülőtér-fejlesztés integrálásában a szélesebb turisztikai stratégiába. A cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben a repülőterek nem csupán közlekedési csomópontok, hanem a regionális fejlődés motorjai is.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása