A budapesti lomtalanítás jövőjével kapcsolatos bizonytalanság továbbra is fennáll, miután még mindig nem született végleges döntés a hulladékgyűjtés rendszerének átalakításáról. Bár a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. korábban új koncepciót javasolt, a fővárosi kerületek egy része, élükön a II. kerülettel, a hagyományos módszer fenntartása mellett döntött, hivatkozva a lakossági igényekre és az alternatív megoldásokkal járó potenciális problémákra.
A MOHU már 2024 decemberében előterjesztett egy javaslatot, amely a jelenlegi ömlesztett lomtalanítási gyakorlatot váltotta volna fel. A tervek szerint több mint 146 gyűjtőpontot hoztak volna létre Budapest-szerte, amelyek kerületenkénti elosztásban, három napig állomásoztak volna egy-egy helyszínen. Kiss Tibor, a MOHU Hulladékgazdálkodási Stratégiai és Létesítményi főigazgatója akkoriban az RTL Híradónak nyilatkozva rámutatott, hogy a hagyományos lomtalanítás során évente több mint 30 ezer tonna anyag kerül az utcákra. Ezt a hatalmas mennyiséget a jelenlegi formában, ömlesztve, szinte lehetetlen a mai környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően elszállítani és hatékonyan hasznosítani. A javaslat célja éppen ezért a szelektívebb gyűjtés és a hulladékok jobb feldolgozhatóságának elősegítése lett volna.
Azonban ez a terv azóta sem valósult meg. Tavaly, azaz 2025-ben, a fővárosi önkormányzatokkal folytatott egyeztetéseket követően abban állapodtak meg, hogy a kerületek maguk dönthetnek arról, hogy ragaszkodnak-e a régi, megszokott lomtalanítási rendszerhez, vagy áttérnek az új, gyűjtőpontos megoldásra. Ez a megállapodás lehetőséget biztosított a helyi sajátosságok és a lakossági preferenciák figyelembevételére.
A II. kerület például élt ezzel a lehetőséggel, és a hagyományos rendszernél maradt. Az önkormányzat az RTL megkeresésére adott válaszában kifejtette, hogy az ott élők többsége ragaszkodik a jelenlegi lomtalanítási gyakorlathoz. Érvelésük szerint az alternatív megoldások, mint például a MOHU által felvázolt ideiglenes gyűjtőpontos rendszer, lényegesen több problémával járhatnának. Kiemelték azt a gyakorlati nehézséget, hogy „nincs minden itt lakónak kisteherautója”, amellyel a nagyobb méretű lomokat elszállíthatná a kijelölt gyűjtőpontokra, így a rendszer nem lenne hatékonyan használható a lakosság számára.
A lakosok véleménye megoszlik a jelenlegi rendszerről. Egy környéken élő hölgy például azt fogalmazta meg, hogy bár örül a lomok elszállításának, jó lenne, ha a lomtalanítást követően alapos takarítás is történne az utcákon. Egy másik lakos pozitívan értékelte a lehetőséget, mondván, hogy „jónak találom, mert a felesleges holmitól nem tud az ember másként megszabadulni”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a lomtalanítás idején tapasztalható látvány „borzasztó”, de ezt az időszakot „ki kell bírni”. Ezek a megjegyzések rávilágítanak a rendszer előnyeire és hátrányaira is a lakosság szemszögéből.
A MOHU a fővárosi lomtalanítás jövőjével kapcsolatban továbbra is egyeztetéseket folytat az érintettekkel. A vállalat nyilatkozata szerint egyelőre nem született végleges döntés, és nincs konkrét időpont vagy határidő sem a rendszer átalakítására. Hozzátették, hogy az egyeztetések során minden érintett véleményét figyelembe veszik majd, ami arra utal, hogy a folyamat továbbra is nyitott és konszenzuskereső jellegű. A budapesti lomtalanítás hosszú távú megoldása tehát még várat magára, miközben a kerületek egy része a bevált, de kihívásokkal is járó régi rendszert alkalmazza.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása