Rendkívüli régészeti felfedezésről számolt be a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium augusztusban: egy mintegy 2500 éves, monumentális márványszobor került elő az ókori Szárdisz romjai közül. A mai Törökország területén fekvő, egykori lüd fővárosban talált alkotás egy fiatal férfit ábrázol, melynek arcvonásai évszázadokon át a föld alatt rejtőzve is meglepően jó állapotban maradtak fenn.
A kutatók által feltárt márványszobor nagyjából 2,2 méter magas, és az i. e. 5. századra, a Lüdi Királyság korszakára datálható. Különleges megőrződését annak köszönheti, hogy a római korban újra felhasználták, és egy oszlopos utca burkolatába építették, ráadásul arccal lefelé helyezték el. Ez a szokatlan pozíció védte meg az időjárás és egyéb környezeti hatások károsító erejétől, megőrizve az arc finom részleteit.
Az alkotáson látható ruházat különösen nagy jelentőséggel bír a régészek számára, mivel egyedi információkat hordoz. A fiatal férfi vastag himationt és vékony chitónt visel, amelyek alatt egy vízszintes csíkozású, jellegzetes ruhadarab tűnik fel. A szakértők kiemelik, hogy ez a viselet nem jellemző a hasonló anatóliai vagy görög szobrokra, ami erős kapcsolatot feltételez a helyi lüd kultúrával és művészettel.
A szobor egyik kezében feltehetően egy gyümölcsöt tart, ami további utalásokat rejthet a korabeli szokásokra vagy a szobor ábrázolta személy identitására.
Szárdisz az ókorban kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen egykor a Lüdi Királyság fővárosa volt, majd később a hatalmas Perzsa Birodalom egyik fontos közigazgatási és gazdasági központjává vált. Stratégiai elhelyezkedése és gazdagsága révén kulcsszerepet játszott a régió történelmében.
A város történelmi és kulturális jelentőségén túlmenően spirituális szempontból is különleges helyszín. Szárdisz egyike annak a hét kis-ázsiai keresztény közösségnek, amelyet a bibliai Jelenések könyve név szerint említ. A szentírásban külön üzenet szól a szárdiszi gyülekezethez, ezzel a település a kereszténység történetének egyik fontos ókori helyszínévé vált.
A most előkerült márványszobor nem csupán egy műalkotás, hanem egy ablak az ókori lüd civilizációba, amelyről viszonylag kevés közvetlen információ áll rendelkezésre. A ruházat egyedi jellege különösen fontos, mivel segíthet a lüd kultúra, viselet és esetleges társadalmi rangok jobb megértésében, megkülönböztetve azt a környező görög és anatóliai hatásoktól.
Az ókorban a márványszobrokat gyakran festették, ezért a restaurátorok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy fennmaradhattak-e eredeti festéknyomok az alkotáson. Ezek a pigmentmaradványok felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltathatnak az ókori festési technikákról és a szobrok eredeti, színes megjelenéséről.
A szobor révén a kutatók reményei szerint nemcsak az ókori Szárdisz művészetéről, hanem a lüd vallási elképzelésekről és a térség különböző civilizációi közötti kulturális kapcsolatokról is új információk derülhetnek ki.
Jelenleg a szobrot vastag, megkeményedett lerakódás borítja, amelynek eltávolítása rendkívül óvatos és precíz munkát igényel a szakemberektől. A restaurátorok célja, hogy a lerakódások eltávolítása során ne sértsék meg az esetlegesen megmaradt eredeti pigmenteket. Ezen felül a környező talajt is alaposan megvizsgálják festékmaradványok után kutatva.
A restaurálás befejezését követően a különleges régészeti lelet várhatóan a nyugat-törökországi Manisa Múzeumban lesz látható, ahol a nagyközönség is megtekintheti. A múzeumi kiállítás lehetőséget teremt arra, hogy a szobor által hordozott tudás szélesebb körben is elérhetővé váljon.
A szakértők bizakodva tekintenek a jövőbe, bízva abban, hogy a szobor részletes elemzése és restaurálása révén mélyebb betekintést nyerhetnek a lüd kultúra, művészet és vallás világába, gazdagítva ezzel az ókori történelemről alkotott ismereteinket.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása