A múmiákhoz kapcsolódó „átok” valójában nem természetfeletti jelenség, hanem komoly egészségügyi kockázatot jelent, melyet az ősi sírokban található veszélyes penészgombák és egyéb kórokozók okoznak. Friss kutatások rávilágítottak, hogy az interneten keresztül megrendelhető mumifikált maradványok népszerűsége aggasztó, és sokuk potenciálisan halálos gombákat hordozhat. Ez a jelenség új fénybe helyezi a kulturális örökség kereskedelmének eddig alulértékelt veszélyeit.
Egy nemrégiben készült tanulmány 128 online hirdetést és aukciós listát vizsgált meg mumifikált maradványok kapcsán, amelyek jelentős része emberi eredetű volt. Az elemzés során 122 emberi múmiát, valamint állati maradványokat, például macskákat, madarakat és egy főemlős koponyáját azonosították az eladásra kínált tételek között. Az online piactéren fellelhető maradványok sokféleséget mutattak: egy teljes emberi múmia mellett számos izolált testrész, például kezek, lábak és ép fejek is szerepeltek a kínálatban.
Összesen 66 múmia tartalmazott különböző állapotú fejeket, beleértve a dél-amerikai shuar törzsek által készített zsugorított fejeket, azaz tsantsákat is. A kutatók 13 online bejegyzésnél észleltek szabad szemmel is látható gombás kolonizáció jeleit, azonban hangsúlyozták, hogy a lágy szöveteket tartalmazó mumifikált maradványok szinte kivétel nélkül hordoznak mikrobiális telepeket, még ha azok nem is mindig láthatók.
A vizsgált múmiák közül 44 Egyiptomból, 21 pedig Dél-Amerikából származott, ami arra utal, hogy sokuk ősi balzsamozási eljárások eredménye. Ezeket a maradványokat gyakran nem optimális körülmények között tárolták hosszú éveken át, ami jelentősen növeli a kórokozó mikrobák jelenlétének esélyét. Aggasztó módon az online eladók jellemzően nem biztosítanak semmilyen információt a maradványok biztonságos kezeléséről, ezzel potenciálisan veszélyeztetve a vásárlókat és a szállítással érintett személyeket.
A „múmia átka” kifejezés valójában egy biológiai veszélyre utal, melyet az ősi sírokban felhalmozódó mikroorganizmusok, például gombák okoznak. Ennek a kockázatnak a történelmi példái is ismertek, melyek rávilágítanak a jelenség súlyosságára. Az egyik legdrámaibb eset 1973-ban történt Krakkóban, amikor IV. Kázmér Jagelló király sírjának felnyitását követően a 12 természetvédelmi tudós közül tízen heteken belül elhunytak.
A király, aki 1492-ben halt meg, körülbelül 500 évet töltött a sírjában, és halálának okaként az Aspergillus gomba spóráit jelölték meg. Bár az Aspergillus spórák belélegzése általában ártalmatlan, immunhiányos egyéneknél halálos szövődményeket okozhatnak. Hasonlóképpen, Lord Carnarvon halálát is felvetették, hogy összefüggésbe hozható a Tutanhamon sírjának 1920-as évekbeli felfedezésével, melyet ő finanszírozott.
A sajtó által „a múmia átkaként” emlegetett esetek valós biológiai veszélyekre hívják fel a figyelmet, amelyek a mumifikált maradványok kezelésével járnak. Ezek a történelmi események fontos tanulságokkal szolgálnak az online kereskedelemben rejlő potenciális kockázatok megértéséhez.
Dr. Kirsty Squires, a tanulmány vezető szerzője szerint az internet és különösen a közösségi média térnyerése jelentősen fellendítette a nemzetközi kereskedelmet, növelve az egyedi kulturális örökség, így a mumifikált emberi és állati maradványok iránti keresletet. Ezek a megőrzött maradványok azonban komoly egészségügyi és biológiai biztonsági kockázatot jelentenek. A balzsamozási módszerek toxicitása, valamint a nem optimális tárolási körülmények elősegíthetik a mikrobiális növekedést.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy az online árusított múmiák biológiai bomlás jeleit mutatják. Ennek ellenére az eladók nem adnak megfelelő biztonsági útmutatást, ami a veszélyek korlátozott ismeretére vagy szándékos figyelmen kívül hagyására utalhat. Ez a felelőtlen magatartás jelentős kockázatot hordoz magában, mivel a vásárlók és a szállítással foglalkozó személyek nincsenek felkészülve a lehetséges egészségügyi fenyegetésekre.
A mumifikált maradványok kezelése során fellépő biológiai veszélyek nem korlátozódnak csupán a vásárlókra. A nemzetközi szállítás során a raktári dolgozók, futárok és vámtisztviselők is ki vannak téve ezeknek a potenciálisan halálos kórokozóknak. Az ellenőrizetlen tranzakciók révén a veszélyes mikrobák könnyedén terjedhetnek országhatárokon át, globális egészségügyi problémát generálva.
A mumifikált maradványok online kereskedelme súlyos és széleskörű kockázatokat rejt magában, melyek az egyéni egészségtől a közegészségügyig terjednek. Az ellenőrizetlen adásvételek folytatódása esetén az élő és a holt maradványok egyaránt veszélyben vannak. A helyzet sürgős figyelmet és szabályozást igényel a biológiai biztonság és a kulturális örökség védelme érdekében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása