Az orosz Legfelsőbb Bíróság fellebbviteli kollégiuma jogerősen helybenhagyta azt a korábbi határozatot, amely semmisnek nyilvánította a Jabloko ellenzéki liberális párt parlamenti képviselőjelöltjei országos listájának nyilvántartásba vételét. Ezzel az egyetlen, nyíltan háborúellenes politikai erő kizárásra került a közelgő oroszországi választásokról. A párt vezetése azonnal bejelentette, hogy további jogorvoslati lehetőségeket keres a döntés ellen.
A bíróság fellebbviteli testülete elutasította a Jabloko párt fellebbezési panaszát, így a pártlistát törlő legfelsőbb bírósági határozat jogerőre emelkedett. Nyikolaj Ribakov pártelnök a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy hamarosan panaszt nyújtanak be a Legfelsőbb Bíróság elnökségéhez. A fellebbviteli testület döntését az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) és a főügyészség is támogatta.
Az eredeti keresetet a Rogyina párt nyújtotta be augusztus 10-én, a Jabloko országos jelöltlistájának törlését kérve. A felperesek azt állították, hogy a Jabloko megsértette a szellemi tulajdonhoz fűződő és a szerzői jogokat, az extremizmus elleni törvényeket, valamint a finanszírozási szabályokat. A CIK képviselője a bíróságon megerősítette, hogy a pénzügyi felügyelettől (Roszfinmonyitoring) kaptak információkat egyes jelöltek külföldi finanszírozásáról.
A Roszfinmonyitoring titkos jelentése szerint a Jabloko bankszámlájára július 9. és augusztus 2. között 2,8 millió rubel érkezett olyan partnerektől, akik az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Arab Emírségekből, Izraelből és egyéb országokból kaptak támogatást. A felügyelet továbbá 74 olyan személyt azonosított a párt üzleti partnerei között, akiknek számláira 2023 áprilisa és 2026 augusztusa között mintegy 80 millió rubel érkezett 310 külföldi személytől. A Jabloko határozottan tagadta, hogy külföldi forrásokból származó finanszírozásban részesült volna.
A párthoz köthető Korrupcióellenes Politikai Központ (CAP) viszont nyilvánosságra hozta, hogy az öt jelenlegi parlamenti párt éves beszámolóiból kiderült: 2021 és 2025 között több mint egymilliárd rubelnyi támogatást kaptak olyan orosz állampolgároktól, akik külföldről jutottak pénzhez. A CAP adatai szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt részesült a legtöbb ilyen támogatásban, csaknem 812 millió rubelben, ráadásul szponzorai 22 "barátságtalan államtól" is kaptak pénzt. A Jabloko mindössze 16 900 rubelről számolt be ilyen módon, miközben más pártok, mint az Igazságos Oroszország vagy a Rogyina is kaptak hasonló forrásból jelentős összegeket.
Nyikolaj Ribakov pártelnök a Telegram-csatornáján keresztül üzent Ella Pamfilovának, a CIK elnökének, felszólítva őt, hogy vagy ismerje el a pártja ellen felhozott vádak abszurditását, vagy bírósági úton követelje az összes többi párt kizárását is. A Jabloko volt az egyetlen a 11 olyan párt közül, amely a CIK júliusi döntése értelmében megfelelt a szövetségi törvényhozás mandátumaiért folytatott küzdelemhez szükséges követelményeknek, és nyíltan ellenezte az ukrajnai háborút.
A Jabloko kizárása jelentősen befolyásolja az oroszországi politikai paletta sokszínűségét, különösen, mivel ez volt az egyetlen párt, amely nyíltan kritizálta az ukrajnai háborút. A döntés rávilágít a politikai ellenzék mozgásterének szűkülésére Oroszországban, ahol a hatóságok egyre szigorúbban lépnek fel a másként gondolkodókkal szemben. Az eset felveti a kérdést a választási folyamat tisztaságával és az egyenlő feltételek biztosításával kapcsolatban.
A külföldi finanszírozásra vonatkozó vádak, és az azokra adott ellenzéki válasz, amely más pártok hasonló, sőt nagyobb mértékű érintettségét mutatja be, további feszültségeket generálhat. Ez a helyzet azt sugallja, hogy a szabályok alkalmazása szelektív lehet, és elsősorban azokat a politikai erőket célozza, amelyek eltérő véleményt képviselnek a hivatalos állásponttól. A bírósági tárgyalás idején a rendőrség fellépése a Jabloko támogatói ellen, melynek során több mint 85 embert állítottak elő, szintén a hatósági nyomásgyakorlás fokozódását jelzi.
A Jabloko párt bejelentése, miszerint a Legfelsőbb Bíróság elnökségéhez fordul, azt jelenti, hogy az ügy jogi útja még nem zárult le teljesen, bár a fellebbviteli döntés jogerős. Azonban a korábbi tapasztalatok alapján a további jogorvoslati lehetőségek sikeressége kétségesnek tűnik a jelenlegi oroszországi politikai környezetben. A szeptember 18-20. között tartandó alsóházi választások így a Jabloko részvétele nélkül zajlanak majd, ami tovább erősítheti a kormányzó pártok pozícióját és csökkentheti a politikai viták mélységét.
A Jabloko alelnökének, Lev Sloszbergnek a közelmúltbeli, 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélése "az orosz hadsereg rágalmazásáért" szintén árnyékot vet az orosz politikai életre. Ez az eset is azt mutatja, hogy a háborúval kapcsolatos kritikus hangok milyen súlyos következményekkel járhatnak. A Jabloko kizárása tehát nem egy elszigetelt eset, hanem egy szélesebb körű tendencia része, amely a politikai pluralizmus és a szólásszabadság korlátozására irányul Oroszországban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása