A moszkvai Legfelsőbb Bíróság épületénél tartott tüntetésen több mint harminc embert állítottak elő az orosz rendőrök. A demonstrációt a választásból kizárt, háborúellenes liberális Jabloko párt mellett szervezték, amelynek fellebbezését éppen ekkor tárgyalta egy bírói tanács. A pártot a szeptember 18–20-i parlamenti választásokon való részvételtől tiltották el, annak ellenére, hogy nyíltan elítéli az Ukrajna elleni háborút és tárgyalásokat javasol a konfliktus rendezésére.
Hétfőn Moszkvában, a Legfelsőbb Bíróság előtt gyűltek össze a Jabloko párt szimpatizánsai, hogy tiltakozzanak a párt választási részvételének megtiltása ellen. A bíróság a múlt héten hozta meg döntését a párt kizárásáról, és a hétfői napon egy háromtagú bírói tanács vizsgálta a Jabloko által benyújtott fellebbezést. A meghallgatás nyilvános volt, de csak az érintetteket és a sajtó képviselőit engedték be a tárgyalóterembe, és hétfő délutánig nem született döntés az ügyben.
A párt elnöke, Nyikolaj Ribakov hangsúlyozta, hogy a Jabloko eltiltásának semmilyen jogi alapja sincs. A rendőrség gyorsan fellépett a demonstrálók ellen, és a tüntetés első három órája alatt harmincöt embert állítottak elő. Kirill Goncsarov, a Jabloko moszkvai részlegének vezetője szerint az embereket indoklás nélkül vitték be a város különböző rendőrkapitányságaira. Oroszországban a háború indokoltságának megkérdőjelezése is eljárást vonhat maga után, mivel a konfliktust hivatalosan „különleges katonai műveletnek” nevezik.
Az oroszországi választások jellege fokozatosan változott Vlagyimir Putyin formálódó rendszere alatt az elmúlt huszonhat év során, egyre inkább kiüresedve és a hatalom ellenőrzése alá kerülve. A hatalom kontrollja alatt álló igazságszolgáltatás, valamint a Központi Választási Bizottság (CIK) korábban is gondoskodott arról, hogy a Kreml számára kellemetlen szereplők ne indulhassanak a választásokon. Ezt azonban jellemzően a választási előkészületek korábbi fázisaiban hajtották végre, megakadályozva a pártok regisztrációját vagy az induláshoz szükséges feltételek teljesítését.
A Jabloko párt kizárásának módja most mégis szokatlannak számít, és eltér a korábbi gyakorlattól. Az elmúlt negyed évszázadban először fordult elő, hogy egy pártot azután tiltsanak el az indulástól, miután a CIK már jóváhagyta a részvételét és fel is vitte a szavazólapra. Ez a precedens nélküli lépés jelzi a politikai folyamatokban bekövetkezett rendkívüli változást, és felveti a kérdést a döntés mögötti valós okokról.
Jekatyerina Sulman, egy ma már külföldre kényszerített elemző, a Jabloko eltiltásának menetrendjét váratlannak minősítette, ami szerinte a hatalom csúcsain belüli „üzemzavart” jelez. A konfliktust alapvetően a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), amely szélesebb értelemben az erőszakszervezeteket tömörítő „szilovikok” szárnyát képviseli, és Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal befolyásos helyettes vezetője közötti feszültségnek tulajdonítják. Ez a belső hatalmi harc kulcsfontosságú a döntés megértéséhez.
Kirijenko praktikus okokból támogatta a Jabloko indulását, amit a CIK korábbi döntése is tükrözött. Érvelése szerint a Kremlnek érdeke lenne, hogy a háborút ellenző liberálisok látványos vereséget szenvedjenek egy amúgy is formális, irányított nyilvánosságban zajló és számos adminisztratív eszközzel befolyásolható választáson. Ezzel szemben a szilovikok attól tartottak, hogy a Jabloko a korábbi 1-2 százalékos eredményénél jobban teljesíthetne a háborúellenes álláspontja miatt. Ez a forgatókönyv felesleges kockázatot jelentett volna a Kreml számára egy olyan rendszerben, amely hosszú évek óta elfojtja a nyilvános vitákat és nem enged teret az ellenvéleményeknek. A Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése végül a szilovikok álláspontját erősítette meg a belső vitában, elbillentve a mérleget az ő javukra.
A Jabloko párt fellebbezésének elbírálása után válik hivatalosan is lezárttá a választási kizárás ügye, amely azonban már most is mélyreható következményekkel jár az orosz politikai életre nézve. A párt eltiltásának szokatlan módja rávilágít az orosz politikai rendszer belső feszültségeire és a hatalmi ágak közötti egyensúlyhiányra, különösen a jelenlegi háborús kontextusban. Az eset tovább erodálja a választások hitelességét és a politikai pluralizmus maradékát Oroszországban, jelezve a hatalom egyre szigorodó kontrollját.
A tüntetők elleni gyors és határozott rendőri fellépés pedig azt mutatja, hogy a hatóságok továbbra is szigorúan fellépnek minden olyan megnyilvánulással szemben, amely a hivatalos narratívával ellentétes nézeteket képvisel. Különösen igaz ez az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos kritikákra, amelyeket a rendszer nem tolerál. Ez az eseménysorozat egyértelműen jelzi a Kreml azon szándékát, hogy a választási folyamat minden aspektusát teljes mértékben ellenőrizze, elkerülve bármilyen potenciális kockázatot vagy meglepetést.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása