Az amerikai gazdaság a közelmúltban számos, példátlan mértékű negatív sokkhatással szembesült, mégis úgy tűnik, megállíthatatlanul halad előre, a becsült hosszú távú potenciáljának megfelelően növekedve. Ez a látszólagos ellenállóképesség azonban felveti a kérdést, hogy vajon valóban robusztus-e a gazdaság, vagy csupán a felszín csalóka képet mutat a növekvő kockázatok fényében.
A Gazdasági Elemzési Hivatal (BEA) adatai szerint az inflációval kiigazított, szezonálisan korrigált reál GDP az idei első negyedévben éves szinten 2,1%-kal bővült. A második negyedévre vonatkozó előzetes becslés pedig 1,5%-os növekedést mutat. Mindkét érték közel áll a Federal Reserve (Fed) saját, hosszú távú potenciális növekedési ütemre vonatkozó 2%-os becsléséhez, ami azt sugallja, hogy a gazdaság a várakozásoknak megfelelően teljesít a kihívások ellenére.
A gazdaság rezilienciája különösen figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük az elmúlt időszak rendkívüli sokkhatásait. Ezek között szerepeltek a 2025 áprilisában bevezetett, úgynevezett „felszabadulás napi” vámok, amelyek egyes termékekre akár 50%-os mértékűek is lehettek. Bár ezek a kezdeti, magas vámtarifák komoly aggodalmakat keltettek, a kormányzat később vámmentességeket, kivételeket és visszavonásokat is alkalmazott. Ennek eredményeként az elmúlt évben az átlagos tényleges amerikai vámtarifa 10-15%-ra csökkent. Ez a mérsékeltebb szint, bár továbbra sem ideális, kezelhetőbbnek bizonyult, és hozzájárult a gazdaság alkalmazkodóképességéhez.
Azonban a látszólagos stabilitás mögött számos, egyre növekvő kockázat húzódik meg, amelyek alááshatják a gazdaság valódi ellenállóképességét. Ezek közé tartozik a hitelből finanszírozott spekuláció, amely buborékok kialakulásához vezethet a pénzügyi piacokon. Emellett a geopolitikai feszültségek is jelentős fenyegetést jelentenek a globális gazdasági stabilitásra.
A konkrét kihívások között említhetők a vámokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanságok, amelyek gátolják a hosszú távú tervezést a vállalatok számára. Donald Trump korábbi elnök Fed elleni politikai támadásai szintén hozzájárultak a bizonytalansághoz és a monetáris politika függetlenségével kapcsolatos aggodalmakhoz.
Továbbá, az amerikai–kínai feszültségek továbbra is visszafogják a kétoldalú kereskedelmet és befektetéseket, ami negatívan hat a globális ellátási láncokra és a gazdasági növekedésre. Az Egyesült Államok Irán elleni háborúja időről időre a Hormuzi-szoros lezárásához és az olajárak kiugrásához vezetett, ami globális energiaellátási zavarokat és inflációs nyomást okoz.
Az orosz–ukrán háború is egyre inkább zavart okoz az orosz energiaellátásban és a finomítók működésében, ami tovább súlyosbítja a globális energiapiaci bizonytalanságot. Mindezek tetejébe a globális kötvény-, részvény- és devizapiacok is több sokkhatást szenvedtek el, ami volatilitást és befektetői bizalmatlanságot eredményezett.
Barry Eichengreen, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem szakértője által a Portfolio.hu véleményrovatában megjelent cikk rávilágít arra, hogy a gazdaság látszólagos rezilienciáját nem szabad összetéveszteni a valódi ellenállóképességgel. A számos, egyre növekvő kockázat fényében kulcsfontosságú a helyzet árnyalt megítélése, és a potenciális kihívásokra való felkészülés.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása