Az MBH Elemzési Centrum legfrissebb jelentése szerint a hazai lakáspiac a tavalyi kiugró növekedés után idén fokozatos normalizálódás elé néz. Az új lakások építése és a hitelpiac látványosan élénkül, miközben az áremelkedés üteme lassul, a tranzakciók száma pedig várhatóan elmarad a korábbi csúcsévektől. Az elemzők fenntarthatóbb növekedési pályát prognosztizálnak a kereslet és az árszint tekintetében, ami kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat eredményezhet.
A piacot jelenleg kifejezetten kedvező makrogazdasági környezet támogatja, júliusban az infláció mindössze 1,2 százalék volt, a jegybanki alapkamat pedig 5,75 százalékra csökkent. A reálbérek folyamatosan nőnek, így az idei bruttó béremelkedés megközelítheti a 9 százalékot. Horti Flóra, az MBH szenior ágazati elemzője szerint ezek a tényezők továbbra is fenntartják a vásárlási kedvet, de a tavalyi felfokozott keresletet egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési pálya váltja fel.
A kínálati oldalon már egyértelmű a fellendülés, az év első hat hónapjában több mint hatezer új lakást adtak át, ami 22 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A kiadott építési engedélyek száma 30 százalékkal ugrott meg, ami a jövőbeni kínálat bővülését vetíti előre. Különösen Budapesten pörögtek fel a fejlesztések, ahol az új lakások kínálata az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érte el, jelentős választékot biztosítva a vevőknek.
A szakértők várakozásai szerint idén összesen mintegy 15 ezer, jövőre pedig akár 20 ezer új ingatlan is elkészülhet országszerte. Ez a jelentős kínálatbővülés várhatóan mérsékli az árakra nehezedő nyomást. A kereslet ezzel szemben visszafogottabb képet mutat, míg egy korábbi csúcsévben közel 147 ezer adásvétel történt, idén az elemzők 118-125 ezer tranzakcióra számítanak.
Az év első felében regisztrált mintegy 32 ezer szerződéskötés 10 százalékos elmaradást jelent a tavalyi adatokhoz képest, ami a kereslet lassulását jelzi. A kereslet mérséklődésével párhuzamosan az árak emelkedése is csillapodott, ami a piaci egyensúly felé mutat.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az éves lakásár-növekedés üteme a második negyedévre 17,8 százalékról 12,3 százalékra esett vissza, ami jelentős lassulást jelent. Sőt, negyedéves alapon egy enyhe, 1,1 százalékos árcsökkenést is regisztráltak, ami a piaci korrekció jele lehet. Bár az ingatlanok várhatóan továbbra is drágulnak, a tavalyi 23,5 százalékos árugrás már nem ismétlődik meg.
Idén országos szinten 8-13 százalékos áremelkedés várható, ami területenként eltérően alakul. A fővárosban és az agglomerációban mérsékeltebb, míg a vidéki térségekben erőteljesebb drágulásra lehet számítani, ami a regionális különbségeket tükrözi a kereslet és kínálat tekintetében. Ez a differenciált árazás a helyi piaci sajátosságokhoz igazodik.
A finanszírozási oldal továbbra is a lakáspiac egyik legerősebb motorja, az első hat hónapban 1 578 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket. Ez 94,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben, ami a vásárlók növekvő bizalmát és a kedvezőbb hitelfeltételeket mutatja a csökkenő kamatkörnyezetben. A hitelezés élénkülése kulcsfontosságú a piac stabilitása és a tranzakciók fenntartása szempontjából.
Ezzel párhuzamosan az albérletpiacon is mérséklődik a dinamika, ami enyhülést hozhat a bérlők számára. A KSH-Ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan 5 százalékkal, Budapesten 5,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak éves alapon. A fővárosi medián lakbér elérte a 260 ezer forintot, míg a vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen számít a legdrágább piacnak, ami a regionális eltéréseket hangsúlyozza.
Az elemzők várakozása szerint 2026-ban az új lakáscélú hitelszerződések volumene meghaladhatja a 2 700 milliárd forintot, ami új rekordot jelenthet. A lakáscélú hitelállomány 25-28 százalékkal bővülhet, így a hitelezés akár új csúcsokat is ostromolhat a következő években. Ez a folyamat jelentősen hozzájárulhat a lakáspiac további stabilizálásához és a vásárlóerő növekedéséhez.
Az MBH Elemzési Centrum szerint összességében 2026 a lakáspiac stabilizálódásának éve lehet, ahol a kínálat bővülése és a mérsékeltebb áremelkedés találkozik az erősödő hitelezéssel. Ez a trend egy fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb környezetet teremthet a vásárlók és befektetők számára. A kedvező makrogazdasági kilátások tovább erősíthetik ezt a pozitív tendenciát a hazai ingatlanpiacon.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása