Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció alapítója és korábbi elnöke, aki a közélettől elvileg visszavonult, vasárnapi Facebook-bejegyzésében a bosszúvágy természetéről osztotta meg gondolatait. A volt miniszterelnök egyfajta „vasárnapi bölcseletként” tette közzé írását, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a demokratikus állam feladata felismerni, majd jóvátétellé változtatva megszelídíteni ezt az emberi érzést.
Bejegyzésében Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy a bosszúvágy mélyen gyökerező emberi érzés, amelyet nem szükséges eltitkolni vagy szégyellni. Álláspontja szerint, ha valakit tartósan, mélyen megbántanak, vagy igazságtalanság ér, természetes reakcióként jelentkezik benne az elégtétel iránti igény. Ezt az érzést, bár gyakran negatív konnotációval bír, a volt miniszterelnök értelmezésében az emberi psziché legitim része, és a politikai érzésvilágban is megjelenhet.
A bejegyzés feltehetőleg a jelenlegi politikai diskurzusra, különösen a Tisza Párt által képviselt elszámoltatási politikára reflektál. Gyurcsány azonban egy fontos fordulattal élve arra figyelmeztet, hogy ami egyéni szinten legitim érzés lehet, az állami politika vezérelveként nem működhet. Az „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” közmondást fordított értelemben alkalmazva mutat rá, hogy a bosszúvágyra nem épülhet egy kormányzat működése.
A volt miniszterelnök kifejtette, hogy a bosszú alapvetően személyes természetű: „én, most, azért, amit velem tettek, ezt és ezt szeretném tenni”. Ebben a személyes elégtétel-vágyban gyakran hiányzik a külső mérce, hiszen az egyén dönti el, mi az, ami számára elegendő. Ez a megközelítés működhet egy megbántott ember fejében, de egy kormányzat vezérelveként nem alkalmazható.
Egy ország irányításához olyan szabályokra van szükség, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak, arányosak, átláthatók és ellenőrizhetők.
Gyurcsány Ferenc szerint két út áll azelőtt a hatalom előtt, amely a bosszút teszi meg alapelvévé. Az egyik út a folyamatos ellenségkeresés, amely hosszú távon felemészti magát a bosszúálló egyént és a társadalmat is. A másik, általa helyesnek tartott út, a törvényes felelősségre vonás arányos büntetésekkel, amely után a megszelídített bosszúvágyat jóvátétellé kell alakítani.
Álláspontja szerint ez utóbbi nem csupán a helyes irány, hanem egyenesen a demokratikus állam feladata.
A volt kormányfő figyelmeztetett arra is, hogy az elégtétel elmaradása súlyos következményekkel járhat. Egyrészt teret nyerhet a magánbosszú, amikor az emberek maguk veszik kézbe azt, amit az állam elmulasztott. Másrészt, az a hatalom, amely ellenzékben kiszolgálta és épített a bosszúvágyra, majd kormányra kerülve nem ad valódi elégtételt a meggyötörteknek, könnyen elveszítheti hitelét a választók szemében.
Gyurcsány Ferenc, aki az utóbbi időben íróként és közéleti gondolkodóként is aktív, nem először tett közzé hasonló, mértékadó bölcseletet. Korábban például a vereségek természetéről is elmélkedett Facebook-profilján.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása