Az Alkotmánybíróság (AB) augusztus 17-én, hétfőn vizsgálja a Tisza-kormány három jelentős közjogi intézkedését. Ezek az intézkedések a köztársasági elnök, Sulyok Tamás leváltását, az alkotmánybírák számára bevezetett korhatárt, valamint az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozását érintik. A testület döntései alapvető hatással lehetnek a magyar közjogi rendre.
A Tisza Párt kétharmados választási győzelmét követően Magyar Péter már a választás éjszakáján, majd a másnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt és más közjogi tisztségviselőket. Néhány nappal később konkrét határidőt is szabott: május 31-ig várta el tőlük az önkéntes távozást. Sulyok Tamás azonban nem mondott le a megadott határidőre, ehelyett alkotmányos aggályait fejezte ki, és ellentámadásba lendült.
Különböző fórumokon, közleményekben és interjúkban is tiltakozott a tervezett módosítás ellen, és segítséget kért az Alkotmánybíróságtól, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Velencei Bizottságtól.
Június elején Magyar bejelentette, hogy Sulyok Tamás eltávolítását Alaptörvény-módosítással fogják elérni. Az Alaptörvény 17. módosításának ezt a pontját már csütörtökön is vizsgálta az Alkotmánybíróság.
Sulyok álláspontja szerint tisztázandó alkotmányjogi kérdés, hogy az alaptörvény-módosítás fogalmi körébe tartoznak-e olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek, azaz egy konkrét személy jogállását célozzák.
Ugyanezen Alaptörvény-módosítás keretében visszaállították a hetvenéves felső korhatárt az alkotmánybírák számára. Ez a rendelkezés azonnali hatállyal megszüntette a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatását. A jövőben az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása a korábbi tizenkét év helyett kilenc évre szól majd.
A Tisza-kormány harmadik vitatott intézkedése az országgyűlési képviselőket érinti. Bevezettek egy tizenkét éves időkorlátot a parlamenti mandátumokra vonatkozóan. Ennek értelmében már a következő választáson sem indulhat el az a politikus, aki korábban legalább három ciklusban volt országgyűlési képviselő.
Ez a szabályozás jelentős változást hozhat a magyar politikai életben, mivel számos tapasztalt képviselő számára lezárhatja a további parlamenti szerepvállalás lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság hétfői ülésén tehát három, egymással összefüggő, de különálló jogi kérdésben kell állást foglalnia. A döntések nem csupán az érintett személyek, hanem az egész magyar közjogi rendszer jövőjét is befolyásolhatják.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása