Az orosz politikai életben szokatlan fordulatot hozott a legfelsőbb bíróság döntése, amely kizárta a liberális Jabloko pártot a szeptember 18-20-án esedékes parlamenti választásokról. Ez az első eset, hogy a Szovjetunió felbomlása óta minden választáson résztvevő pártot eltiltanak, ráadásul azután, hogy a Központi Választási Bizottság (CIK) már jóváhagyta indulásukat, és nevük felkerült a szavazólapra. A döntés hátterében a párt következetes háborúellenes álláspontja sejthető.
A Központi Választási Bizottság előzetesen engedélyezte a Jabloko indulását az orosz parlamenti választásokon, azonban a legfelsőbb bíróság végül mégis kizárta őket a megmérettetésből. A jogi indoklás szerint a párt alapítója szerzői jogot sértett egy népszerű szovjet gyermekdal refrénjének idézésével, ami abszurdnak tűnik a helyzet súlyához képest. A párt fellebbezéséről a bíróság várhatóan hétfőn hoz döntést.
A döntés hivatalosan a nacionalista Rogyina (Haza) párt indítványára született, amely külföldi finanszírozásra, szerzői jogi sérelemre és "szélsőséges, hazaellenes" megnyilvánulásokra hivatkozott. Utóbbiak közé sorolták a háború befejezésére és az Ukrajnával folytatandó tárgyalások megkezdésére vonatkozó követeléseket. Ez az eljárás precedens nélküli, hiszen korábban sosem fordult elő, hogy egy pártot a CIK jóváhagyása után tiltsanak el.
A Jabloko párt a '90-es években még jelentős politikai erőnek számított, 46 képviselővel a 450 fős dumában, és mindig is a putyini rendszer demokratikus leépítésének ellenzőjeként lépett fel. Annak ellenére, hogy 2007-ben elvesztette utolsó parlamenti mandátumát, és azóta csak regionális szinten volt jelen, a Szovjetunió felbomlása óta minden választáson részt vehetett. A párt mindig is az értelmiségi, nagyvárosi szavazók bázisára épült.
A párt alapítója, Grigorij Javlinszkij liberális közgazdász, aki a Szovjetunió demokratikus átmenetében is szerepet játszott, korábban 6-7 százalékos valós támogatottságot tartott reálisnak a párt számára. A 2021-es parlamenti választáson hivatalosan 1,34 százalékot szerzett, de a hatalom adatmanipulációja miatt ez az érték valószínűleg nem tükrözte a valóságot. A párt neve, a Jabloko, almát jelent, de az alapítók neveinek kezdőbetűiből is összeáll.
Az orosz választási rendszerben hagyományosan kétféle ellenzék létezik: a "rendszeren belüli" pártok, mint a kommunisták vagy az LDPR, amelyek frakciót alakíthatnak, és a "rendszeren kívüli" erők, mint Alekszej Navalnij vagy Borisz Nyemcov pártjai, amelyek adminisztratív okokból sosem indulhatnak. A Jabloko valahol a kettő között helyezkedett el, eddig tolerált, de marginalizált erőként. Navalnij is a Jablokóból indult, de szélesebb összefogás reményében később elhagyta a pártot.
A Jabloko kizárása több szempontból is jelentős. Először is, a párt az egyetlen következetesen háborúellenes politikai erő Oroszországban, amely nemcsak a 2022-es ukrajnai inváziót, hanem a 2014-es eseményeket, a 2008-as grúziai háborút és a csecsenföldi konfliktusokat is elítélte. A Kremlnek érdeke lett volna látványosan legyőzni egy ilyen pártot, de felmerülhetett a félelem, hogy a Jabloko esetleges parlamenti bejutása milyen üzenetet közvetítene.
A döntés rávilágít a Kreml belső megosztottságára is. Szergej Kirijenko, az elnöki apparátus helyettes vezetője állítólag támogatta a Jabloko indulását, azzal érvelve, hogy alacsony, 1-2 százalékos eredményükkel legitimációt adnának a választásoknak. Ezzel szemben a "szilovikok", azaz a biztonsági erők, élükön az FSZB-vel, ellenezték a javaslatot, és úgy tűnik, végül az ő álláspontjuk érvényesült. A szilovikok valószínűleg nem bíztak teljes mértékben a választási gépezetben, különösen a digitális szavazás és a háromnapos voksolás bevezetése után.
A sajtóban megjelent felmérések szerint a Jabloko támogatottsága lendületet kapott azzal, hogy felkerült a szavazólapra, és országosan is az 5 százalékos küszöb fölé kerülhetett volna. Ez az elmúlt 15 évben nem fordult elő, és bár a korlátozott nyilvánosság miatt nehéz megítélni a valódi adatokat, a Kreml vagy az FSZB aggodalmait ez az információ komolyan vehette. Az elnök szóvivője korábban "sejtnek" nevezte a Jablokót, sugallva jelentéktelenségét, de a kizárás éppen az ellenkezőjét mutatja.
A legfelsőbb bíróság döntése ellentétes a Központi Választási Bizottság elnökének korábbi nyilatkozatával, aki hangsúlyozta a választások széles spektrumának fontosságát, még háborús körülmények között is. A Kreml kommunikációja szerint csak azok érzik a nyomást, akik megsértik a törvényt, de a "törvénysértés" definícióját a hatalom adja meg. A nyíltan háborúellenes párt működhetett ugyan, de két alelnöke is előzetesbe vagy börtönbe került.
A választások feletti kontroll az orosz-ukrán háború óta még szigorúbbá vált. Bár a Kreml továbbra is fenntartja a többpárti választások látszatát a legitimáció érdekében, a Jabloko kizárása azt jelzi, hogy a rendszer nem tolerálja még a legkisebb, de potenciálisan megerősödő, valóban háborúellenes hangokat sem. A fellebbezés eredménye kulcsfontosságú lesz a párt jövője és az orosz politikai pluralizmus szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása