Molnár Áron színész egy Facebook-videóban válaszolt Máté Gábor, a Katona József Színház korábbi igazgatójának interjújára, amelyben Máté Gábor az Eszenyi-ügyről is beszélt. Molnár Áron a beszélgetés egyes részleteire reagálva fejtette ki véleményét, különösen a bocsánatkérés formájával és a hatalommal való visszaélés következményeivel kapcsolatban.
Máté Gábor az interjúban arra utalt, hogy Eszenyi Enikő bocsánatkérése ellenére sokan elégedetlenek maradtak, köztük Molnár Áron is. Molnár Áron azonban hangsúlyozta, hogy Eszenyi bocsánatkérése, mely szerint „nagyon sajnálom, hogy voltak helyzetek, amikor másokat megbántva végeztem a munkámat, és ezzel lelki fájdalmat okozhattam”, feltételes módban fogalmazódott meg, ami szerinte nem tekinthető valódi bocsánatkérésnek.
Az aktivista hozzátette, hogy a bocsánatkérés elfogadása vagy elutasítása az áldozatok joga és döntése. Molnár Áron szerint Eszenyi posztja inkább egzisztenciális válságból és a munkától való elesés miatti kényszerből született, miután a szakma nagy része egyértelműen jelezte, hogy a korábbi gyakorlatok tarthatatlanok.
A színész reagált Máté Gábor azon felvetésére is, miszerint nem tudja, mit kellene még tennie Eszenyinek a bocsánatkérésen túl. Molnár Áron leszögezte, hogy senki sem kívánja más halálát, de az elkövetőknek szembe kell nézniük tetteik következményeivel. Kiemelte, hogy nem a tehetséget kérik számon, hanem azt, hogy az ország egyik legbefolyásosabb nője miért élt vissza hatalmával, és miért maradtak el a következmények.
Máté Gábor az interjúban megemlítette, hogy Eszenyitől „elvették a Vígszínházat”. Molnár Áron ezt a kijelentést pontosította, mondván, Eszenyi nem is pályázott a pozícióra, mivel a botrány tetőpontján már 123 ember kérte az ügy kivizsgálását. Ez a tény más megvilágításba helyezi a Vígszínházzal kapcsolatos eseményeket.
Máté Gábor azt is kifejtette, hogy nem tudja, a fővárosnak mit kellett volna tennie az ügyben. Molnár Áron erre egyértelmű választ adott: szerinte a fővárosnak valódi szakértők bevonásával kellett volna kivizsgálnia a több mint hatvan ember vallomását. Emellett a tanúvallomásokat nem lett volna szabad megsemmisíteni, és a vizsgálat eredményét nyilvánosságra kellett volna hozni.
Máté Gábor aggodalmát fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozatal „máglyára küldést” jelenthet. Molnár Áron ezzel szemben úgy véli, hogy a nyilvánosság az egyetlen eszköz arra, hogy felhívja a figyelmet az Eszenyi-ügyhöz hasonló esetek valós következményeire. A nyilvánosság megerősítette volna az áldozatok állításait, bizonyítva, hogy nem hazudnak.
A színész szerint pontot kell tenni arra a gondolkodásmódra, amelyet Máté Gábor képvisel, ahol a hatalommal való visszaélésen eddig a „büfében nevettek”. Molnár Áron hangsúlyozta, hogy az áldozatoknak korábban nem volt más választásuk, mint együtt nevetni az elkövetőkkel, így próbálták túlélni a rendszert.
Molnár Áron videójának végén kiemelte, hogy az új generáció már nem asszisztál a hatalommal való visszaéléshez. A fiatalok ellenállnak, számonkérik a felelősséget, és egy új rendszert hoznak létre, amelyben a hatalmi visszaéléseknek valós következményei vannak. Ez a változás alapjaiban rengeti meg a korábbi, elfogadó attitűdöt.
A színész szerint ez a generációs váltás kulcsfontosságú a jövő színházi és kulturális életében, ahol az átláthatóság és az elszámoltathatóság lesz a norma. Az Eszenyi-ügy kapcsán kibontakozó vita rávilágít a társadalmi felelősségvállalás és az áldozatok melletti kiállás fontosságára, jelezve egy új korszak kezdetét a magyar színházi világban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása