A kormányzat a tűzifa általános forgalmi adójának (áfa) 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentését kezdeményezi. Az intézkedést a rezsicsökkentés rendszerének igazságosabbá tételével, valamint a gáz- vagy távfűtést nem használó családok közvetlen támogatásával indokolják. Egy szakértői vélemény azonban rávilágít, hogy a javaslat hosszú távon több kárt okozhat, mint hasznot, és nem feltétlenül a leghatékonyabb szociális segítség.
A kormányzat célja, hogy a téli időszakban felmerülő anyagi terheket enyhítse azoknál a háztartásoknál, amelyek eddig kimaradtak a rezsivédelmi kedvezményekből. A tűzifa áfájának mérséklésével közvetlen pénzügyi segítséget kívánnak nyújtani a rászorulóknak. Azonban az adócsökkentés nem kizárólag a legszegényebbeket támogatja, mivel a tűzifa felhasználásának közel fele a magasabb jövedelmű csoportokhoz köthető.
Ez azt jelenti, hogy a támogatás jelentős része olyan háztartásokhoz jut el, amelyeknek valójában nincs szükségük erre a segítségre. A szakértő szerint a tűzifa adótámogatásának legalább fele közpénzpazarlásnak tekinthető. Az intézkedés emellett súlyos környezeti problémákat is ösztönöz, mivel a tűzifa égetése jelentős légszennyezéssel jár.
A tűzifa égetése során rendkívül káros, apró részecskék (PM2,5) kerülnek a levegőbe, akár 900-szor nagyobb mennyiségben, mint egy régebbi dízel teherautó esetében, egységnyi energia előállítására vetítve. Emellett hatalmas mennyiségű korom is kibocsátásra kerül, amely a szén-dioxid után a második legjelentősebb éghajlat-befolyásoló légköri összetevő. A korom rendkívül rövid ideig tartózkodik a légkörben, de ez idő alatt félmilliószor jobban melegíti azt, mint az azonos tömegű szén-dioxid.
A korom éghajlatkárosító hatása nem ér véget a légkörben; hóra és jégre ülepedve jelentősen felgyorsítja azok olvadását. Ez a jelenség kulcsszerepet játszik a gleccserek fogyásában és az északi-sarkvidéki jégfelület zsugorodásában, ami döntő hatással van bolygónk éghajlatára és vízháztartására. Magyarországon a PM2,5-kibocsátás közel 80 százalékáért a háztartási tüzelés felelős.
Az Európai Unió megújuló energiának és karbonsemlegesnek tekinti a tűzifát, azonban ez a szakértő szerint nem felel meg a valóságnak. Egy fa elégetése azonnal szén-dioxidot juttat a légkörbe, míg egy újonnan ültetett fa évtizedek alatt vonja ki ezt a mennyiséget. A fák kivágása, még a holtfa eltávolítása is, rontja az erdők egészségét és szén-dioxid-elnyelő képességét. Aggasztó, hogy Magyarországon a fák mindössze 10 százaléka egészséges, és ez az arány folyamatosan romlik.
Bár az áfacsökkentés rövid távon néhány ezer vagy tízezer forintos megtakarítást hozhat a háztartásoknak, a hosszú távú egészségügyi kiadások nagyságrendekkel meghaladhatják ezt az összeget. Ha a tűzifa árát a környezeti és egészségügyi károk költségével korrigálnánk, az jóval drágább lenne a jelenleginél. Az adócsökkentés tovább torzítja ezt a félrevezető árképzést.
Az illegálisan beszerzett tűzifa és a lakossági hulladékégetés problémájára sem nyújt megoldást az áfacsökkentés. A lopott fa vagy a szemét nulla forintos árával semmilyen adókedvezmény nem tud versenyezni, így ezek a káros gyakorlatok továbbra is fennmaradhatnak. A szociális tűzifa program keretében biztosított frissen vágott fa is problémát jelent, mivel az azonos hőmennyiség eléréséhez kétszer annyi fát kell eltüzelni, ami fokozza a légszennyezést.
A tűzifa árát befolyásolja az is, hogy annak mintegy harmadát erőművekben égetik el, alacsony, mindössze 40 százalékos hatásfokkal. Ezek az erőművek az összes villamosenergia-termelés mindössze 5 százalékát biztosítják, miközben fajlagosan több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a Mátrai Erőmű. Ráadásul tudomásunk szerint ezek az erőművek kedvezményes áron jutnak hozzá a fához a lakossághoz képest.
A szakértő szerint az állam és az önkormányzatok számos hatékonyabb intézkedést hozhatnának a fűtési költségek csökkentésére és a környezet védelmére. Elsődleges fontosságú a széles körű tájékoztatás és szemléletformálás, mivel sokan nem ismerik a helyes fűtési módszereket és az energiamegtakarítás egyszerű lehetőségeit. Az áfacsökkentéssel megtartott 16 milliárd forintos állami bevétel jelentős részét tanácsadásra és gyakorlati ismeretek eljuttatására lehetne fordítani, helyi önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával.
Emellett érdemes lenne elkezdeni a viszonylag egyszerű és nem nagy költségű energiatakarékossági munkálatokat, mint például a nyílászárók javítása vagy cseréje, a falrepedések kijavítása, a padlásszigetelés, valamint a kályhák hatékonyságának növelése. Az erőművek esetében javasolt az éves minimális energetikai hatásfok bevezetése, hogy csak a fűtési szezonban működjenek teljes kapacitással, és felül kell vizsgálni az erdészetek faanyag-értékesítési gyakorlatát, hogy az erőművek ne kapjanak olcsóbban tűzifát, mint a lakosság.
A törvényjavaslat társadalmi vitára bocsátásának módja is kritikát kapott, mivel mindössze nyolc napot hagytak a véleményezésre, ráadásul a nyári szabadságok és a hőség idején. Aggályos továbbá, hogy a hatásvizsgálati elemzés egyetlen szót sem tartalmaz az intézkedés hátrányairól. Egy ilyen összetett társadalmi folyamatokat érintő intézkedés sokkal alaposabb és szélesebb körű mérlegelést igényelne.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása