Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő friss Facebook-bejegyzésében radikális diagnózist állított fel Magyarország helyzetéről. Állítása szerint „a régi Magyarország nincs többé”, és az ország rendszerszintű problémákkal küzd, amelyek mélyreható változásokat tesznek szükségessé. A szakértő szerint a Paks körüli kérdések megoldása önmagában nem elegendő, mivel az alapvető működési logika gyökeres átalakítására van szükség.
Tarjányi Péter kiemelte, hogy az elmúlt harminchat évben, számos kormányváltás és politikai korszak ellenére, az ország alapvető működési elvei változatlanok maradtak. Nem sikerült olyan államot építeni, amely nem csupán üzemelteti az országot, hanem folyamatosan felkészíti a jövő kihívásaira. A szakértő szerint az alapvető gondolkodásmód továbbra is „törzsi” jellegű, ahol a „velünk vagy ellenünk” elv dominál.
Ez a felfogás, bár egy politikai párt számára hatékony lehet, egy ország működésére nézve életveszélyesnek bizonyulhat. Ennek következtében hiányzik a nemzeti minimum és a folytonosság, ami azt eredményezi, hogy az egymást követő kormányok gyakran átszervezik vagy elvetik elődeik munkáját, és minden kezdődik elölről. A társadalommal is hasonló a helyzet, ahol a nemzeti egység nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanarra a pártra szavaz.
A szakértő számos kulcsfontosságú területet említett, mint például az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, az államigazgatás, a nemzetbiztonság és az infrastruktúra. Ezeket a szektorokat szerinte csupán fenntartották, toldozgatták és javítgatták, ami hosszú távon nem bizonyult elégségesnek. A mélyreható modernizáció és az új pályára állítás elmaradt.
Az Európai Uniós források érkezése hatalmas lehetőséget kínált arra, hogy Magyarország szerkezetet váltson és modernizálódjon. Bár rengeteg út, épület és beruházás valósult meg ezekből a pénzekből, a szakértő szerint nem történt meg az a mélységű átalakítás, amely az oktatástól az egészségügyön át az állam működéséig új alapokra helyezte volna az országot. Az uniós pénzeket nem használták fel a rendszerszintű problémák orvoslására.
Tarjányi Péter súlyos problémaként azonosította a korrupciót is, amely nem csupán pénzt von el a rendszertől, hanem eltorzítja a döntéshozatali folyamatokat is. A korrupció miatt nem azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyekre az országnak valóban szüksége lenne, hanem azok, amelyek politikai érdekeket szolgálnak. Ez a gyakorlat hosszú távon sokkal többe kerül az országnak, mint az ellopott pénz.
Az elemző hangsúlyozta, hogy ha az alapok rosszul vannak lefektetve, hiába öntünk rá újabb és újabb milliárdokat, a rendszer nem lesz jobb, csupán drágább. Ez a működési modell vezetett oda, hogy most megérkezett a "számla", miközben a világ körülöttünk gyökeresen megváltozott.
A szakértő rámutatott, hogy a környezet, amelyre a rendszerváltás utáni Magyarország működését berendeztük, mára megszűnt. A viszonylag olcsó és kiszámítható energia, az európai béke magától értetődősége, a bőséges uniós fejlesztési források, a lassabban változó technológiai környezet és a kiszámíthatóbb éghajlati feltételek korszaka véget ért. Ezekre az alapokra már nem lehet úgy építeni, mint korábban.
Az időjárásban bekövetkező változások például közvetlenül befolyásolják a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság és az energiaellátás helyzetét, ami további romlást eredményez. Miközben Magyarország működési modellje nagyrészt változatlan maradt, a külső körülmények drámaian átalakultak, új kihívásokat teremtve az országnak.
Ez a helyzet nem azt jelenti, hogy Magyarország egyáltalán nem működik, hanem sokkal inkább azt, hogy a tegnapi működési elvek és megoldások már nem elegendőek a holnapi problémák kezeléséhez. A régi rendszer javítgatása helyett egy teljesen új megközelítésre van szükség, amely képes alkalmazkodni a megváltozott globális és regionális környezethez.
Tarjányi Péter szerint a következő magyar államnak nem egyszerűen erősnek, hanem mindenekelőtt alkalmazkodóképesnek kell lennie. Ehhez országos stratégia szükséges, amelyet helyi megoldásokkal kell kiegészíteni. Erős központra van szükség ott, ahol az ország egészének érdeke ezt megköveteli, ugyanakkor valódi döntési szabadságot kell biztosítani ott, ahol helyben jobban ismerik a problémákat és a lehetséges megoldásokat.
A szakértő megismételte, hogy a régi Magyarország korszaka lejárt, és nem a korábbi rendszert kell tovább toldozgatni. Új államot kell építeni, amely nem jobboldali vagy baloldali, hanem egyszerűen működőképes. A legfontosabb kiindulópontnak harminchat év után végre az kellene lennie, hogy mi a jó Magyarországnak, nem pedig az, hogy ki birtokolja a hatalmat.
Ez a szemléletváltás alapvető fontosságú ahhoz, hogy az ország sikeresen nézzen szembe a jövő kihívásaival és egy stabil, prosperáló jövőt építhessen. A fókusz a nemzeti érdekekre és a hosszú távú fenntarthatóságra kell, hogy helyeződjön, elhagyva a rövid távú politikai érdekek vezérelte döntéshozatalt.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása