Magyarországon elsőként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kardiológiai Centrumában vezettek be egy robotasszisztált katéteres rendszert, amely jelentős előrelépést jelent a komplex szívritmuszavarok kezelésében. Ez a technológia olyan esetekben kínál megoldást, ahol a hagyományos beavatkozások korábban nehézségekbe ütköztek, vagy nem voltak sikeresek. Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumának igazgatója szerint világszerte mintegy 150 hasonló rendszer működik, ami a technológia elterjedtségét mutatja a fejlett orvosi központokban.
Az új robotasszisztált rendszer Szegeden kezdte meg működését, lehetővé téve olyan szívritmuszavarok kezelését, amelyek korábban nehezen hozzáférhető területeken helyezkedtek el. Ez különösen igaz azokra az esetekre, ahol egy korábbi abláció, azaz a szívritmuszavarok kezelésére szolgáló eljárás, nem járt sikerrel, vagy a beteg veleszületett szívfejlődési rendellenesség miatt összetettebb anatómiai adottságokkal rendelkezik. Dr. Szegedi Nándor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi docense szerint a robot elsősorban ezekben a speciális, kihívást jelentő esetekben nyújt jelentős előnyt.
Fontos kiemelni, hogy az új technológia nem váltja ki a hagyományos katéteres beavatkozásokat, hanem kiegészíti azokat. A jelenlegi tudományos eredmények alapján a robotasszisztált és a manuális abláció összességében hasonló hatékonyságú és biztonságú, ezért a legtöbb beteg esetében hasonló eredmény várható. A robot tehát nem helyettesíti az orvost, hanem egy precízebb és stabilabb eszközt biztosít a szakemberek kezébe, különösen a bonyolultabb eljárások során.
A beavatkozás egyedi módon, csapatmunkában zajlik. Az első szakaszban a katétert hagyományos módon vezetik fel a szívbe. Ezt követően veszi át a szerepet a robotasszisztált rendszer: az orvos ekkor már nem a műtőasztal mellett áll, hanem az úgynevezett cockpitből, egy speciális irányítóhelyiségből vezérli a puha, mágneses végű katétert. A műtőben eközben két nagyméretű mágnes mozgatja a katétert a változó mágneses tér segítségével, a cockpitben dolgozó orvos utasításai alapján.
A beavatkozás során az irányítóhelyiségben ül az a szakorvos is, aki a katétert felvezette, és szükség esetén visszatérhet a műtőbe. A munkát további szakemberek segítik, akik folyamatosan figyelik és értelmezik a beavatkozás során érkező adatokat, miközben végig kapcsolatban állnak az operáló orvosokkal. A cockpitben és a műtőben is több nagyméretű monitoron jelennek meg a beavatkozáshoz szükséges adatok, biztosítva a teljes körű tájékozottságot és kontrollt.
A robotikus mágneses navigációval végzett katéteres beavatkozásokat már közel két évtizede alkalmazzák világszerte, azonban Magyarországon eddig nem volt elérhető ez a technológia. Ennek fő okai a rendkívül magas kiépítési költségek, valamint az ehhez szükséges speciális szakmai tapasztalat és infrastrukturális háttér hiánya voltak. A technológia elsősorban nagy, specializált elektrofiziológiai centrumokban terjedt el, ahol a komplexitás és a beruházás megtérülése indokolttá teszi a bevezetést.
Az SZTE robotlaborjának megvalósítása egy ötéves fejlesztési stratégia részeként valósult meg, amely a betegbiztonság javítását, a szervezeti működés fejlesztését, a pácienskommunikációt és az innováció ösztönzését célozza. Ez a beruházás illeszkedik az egyetem azon törekvéseihez, hogy egyre több olyan projektet valósítson meg, amelyek kutatási, oktatási és egészségügyi célokat szolgálnak, emellett pedig piaci hasznosításra alkalmas szolgáltatásokat is nyújtanak. Példaként említhető a Mesterséges Intelligencia Műszerközpont, a Krio-elektronmikroszkóp Központ vagy a Biobank.
A technológia megjelenése Magyarországon fontos mérföldkőnek számít, mivel új lehetőségeket teremt nemcsak a betegellátásban, hanem a kutatásban és az oktatásban is. A robotasszisztált rendszer pontosabb és stabilabb katétermozgást tesz lehetővé, ami kritikus a nehezen elérhető szívterületek precíz kezeléséhez. Emellett az operáló orvost is kisebb sugárterhelés éri, ami hosszú távon hozzájárul a szakemberek egészségének megőrzéséhez.
Szegedi Nándor egyetemi docens kiemelte, hogy a robotika fejlődése hosszabb távon új lehetőségeket nyithat. Az automatizáció, a képalkotás és a mesterséges intelligencia integrációja egyenesen új korszakot nyithat a ritmuszavarok kezelésében, forradalmasítva a diagnosztikát és a terápiát. Bár egy új technológia elsajátítása időigényes, és a betanulási idő alatt egyes beavatkozások hosszabbak is lehetnek, a hosszú távú előnyök jelentősek.
A robotasszisztált technológia bevezetésével a fejlesztés nem ér véget; az SZTE célja, hogy a robotika nagyobb szerepet kapjon a kutatásban és az orvosképzésben is. Ennek érdekében több nemzetközi együttműködés és tudományos projekt előkészítése zajlik. Emellett tervezik a robottechnológia alkalmazásának kiterjesztését más szakterületekre is, például az agyi és a végtagokban található ereken végzett katéteres beavatkozásokra, ami tovább növelné a rendszer hasznosságát.
Az egyetemi oktatásban szeptembertől önálló tantárgy is indul, amely a robotika és a mesterséges intelligencia orvosi alkalmazásait mutatja be a hallgatóknak. Ez biztosítja a jövő orvosgenerációjának felkészítését a modern technológiák használatára. A professzorok szerint a fejlesztés sikerét hosszabb távon az mutatja majd meg, hogy milyen eredményeket hoz a betegellátásban, különösen az életveszélyes kamrai ritmuszavarokkal, illetve a veleszületett szívfejlődési rendellenességgel élő betegek ellátásában.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása