Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pénteken közzétett jelentése szerint 2018 óta világszerte több mint tízezer támadást regisztráltak egészségügyi intézmények ellen, amelyek következtében mintegy 5700 ember életét vesztette és további 8500-an sebesültek meg. A támadások 29 országot és területet érintettek, azonban a nemzetközi jog és az emberi jogok védelme ellenére egyetlen elkövetőt sem vontak felelősségre az incidensekért – derült ki Altaf Musani, a WHO sürgős egészségügyi beavatkozásokért felelős igazgatójának genfi sajtótájékoztatóján ismertetett adatokból.
A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban számos alkalommal hangsúlyozta, hogy az egészségügyi létesítmények és az egészségügyi rendszerek elleni támadások elfogadhatatlanok. Altaf Musani is kiemelte, hogy az egészségügyi ellátóközpontok és az egészségügyi rendszer egésze a nemzetközi jog, különösen a Genfi Egyezmény értelmében különleges védelem alatt áll. Ennek ellenére a több mint tízezer igazolt esetből egyetlen egy sem járt felelősségre vonással, ami súlyos aggodalomra ad okot.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy csak 2026 eleje óta a WHO 914 újabb támadást dokumentált, melyek során 911 halálos áldozatot és 1486 sebesültet regisztráltak. Ezeknek a támadásoknak a többsége Ukrajnában, Libanonban és a palesztin területeken történt. Emellett jelentős számú incidenst jelentettek Mianmarból, Iránból, Szudánból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Dél-Szudánból, Szíriából és Nigériából is.
Musani igazgató rámutatott, hogy az idei évben a leggyakoribb támadási formák közé tartoztak a nehézfegyverekkel elkövetett incidensek, amelyeket az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szándékos megakadályozása, valamint a pszichológiai erőszak követett. Különösen riasztó adat, hogy negyvennégy esetben egészségügyi dolgozókat és pácienseket raboltak el, vettek őrizetbe vagy tartottak fogva, összesen 148 embert érintve.
Az igazgató kiemelte, hogy egy kórház elleni támadás hatása messze túlmutat az adott intézmény falain és az ott tartózkodókon. Egy ilyen incidens következtében a betegek másnap nem jutnak kezeléshez, a mentőszolgálatok működésképtelenné válnak, az egészségügyi személyzet nem tudja ellátni feladatait, és a létfontosságú gyógyszerek sem jutnak el a rászoruló intézményekbe. Ezáltal az egészségügyi rendszer működőképessége súlyosan sérül, hosszú távú következményekkel járva a lakosság egészségére nézve.
A regionális adatok is alátámasztják a globális trendet. A Gázai övezetben 2025 végéig összesen 36 kórház rongálódott meg. Ukrajnában az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta a WHO több mint 3000 támadást dokumentált az egészségügyi infrastruktúra ellen. A Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig a májusban kitört ebolajárvány kezdete óta tizenkét támadást követtek el az egészségügyi létesítmények ellen.
Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy az egészségügyi intézmények elleni erőszak globális jelenség, amely súlyosan veszélyezteti a civilek életét és az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a konfliktus sújtotta területeken. A büntetlenség hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet, és felhívja a figyelmet a nemzetközi közösség felelősségére a jog érvényesítésében és az egészségügyi dolgozók, valamint a betegek védelmében.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása