Az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t kizárták két nagyszabású energetikai pályázatból, amelyekre korábban már jelentős támogatásokat nyert el az uniós helyreállítási alapból. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) döntését a Gazdasági és Energetikai Minisztérium jelentette be, az átláthatósági követelmények nem teljesítésére hivatkozva. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat a kizárás ellen jogorvoslatot kért, állítva, hogy a minősítési folyamaton megfelelt, és a probléma adatfeltöltési hibákra vezethető vissza.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedden közölte, hogy az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t kizárja két energetikai pályázatból. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium tájékoztatása szerint a lépés oka az átláthatósági követelmények nem teljesítése. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég így két, több mint 500 milliárd forint keretösszegű pályázatból szorult ki, melyek a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az okos fogyasztásmérők telepítését célozták.
A kizárás különösen figyelemre méltó, mivel a Hvg.hu információi szerint az Opus Titász mindössze négy nappal korábban nyert el 3,9 milliárd, illetve 62,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ugyanezen pályázatokon. A problémát a tulajdonosi láncban lévő magántőkealapok szerepe okozhatta, hiszen az Opus Titász részvényeinek felét a Status Energy Kft. birtokolja, amely mögött a Status Energy Magántőkealap áll. A cég közleményében jelezte, hogy jogorvoslatot kér, és álláspontja szerint a pályázati jogosultsági minősítésen átment, szakmailag is értékelték, sőt, az MFB már a szerződéskötéshez szükséges dokumentumokat is bekérte.
A pályázatok az Európai Unió helyreállítási alapjából származó forrásokat használták fel, melynek magyar tervét 2022 végén fogadták el uniós intézmények. A kifizetések feltételeként számos jogállamisági és korrupcióellenes előfeltétel, valamint több mint száz fejlesztési cél, úgynevezett „mérföldkő” teljesítését vállalta a kormány. Az előző kabinet lassú haladása miatt tavaly már felmerült a terv módosítása, mely az MFB tőkeemelésével próbált volna forrásokat menteni, de ez a javaslat elnagyoltsága miatt nem került benyújtásra.
A májusban hivatalba lépő Tisza-kormány feladata lett a lemaradás pótlása és egy erősen módosított helyreállítási terv benyújtása, melyben az eredeti 10,4 milliárd eurós keretösszegből már csak 2,6 milliárd eurónyi forrást tudott átmenteni. Az új terv több pénzmentő módszert is alkalmaz, részben az MFB tőkeemelésén keresztül, hogy a korábbi kormány alatt elmaradt fejlesztéseket pótolja. A mostani kizárásokban érintett két energetikai pályázat is ezen elmaradások betömését szolgálta, rendkívül feszes ütemterv mellett.
A kizárás hátterében egy új, kulcsfontosságú mérföldkő áll, mely a szervezetek tényleges tulajdonosainak átláthatóságát célozza. A kormány vállalta, hogy az uniós támogatások kezeléséért felelős szervek információkat gyűjthetnek a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, és ellenőrizhetik őket. Ez a vállalás meghatározza, ki számít tényleges tulajdonosnak a tőkealapoknál, és előírja ezen személyek listázását.
Korábban, bár a 2011-es államháztartási törvény és a 2021-es pénzmosás elleni jogszabály is előírta az átláthatóságot, a magántőkealapok tulajdonosként gyakran elkerülhették a végső haszonhúzóik feltárását. Ezt a gyakorlatot akadályozza meg a kormány által elfogadott 110 oldalas „salátatörvény”, amely a helyreállítási terv elmaradt és új mérföldköveinek zömét ülteti át a gyakorlatba. A javaslat értelmében a magántőkealapok 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányada esetén is fel kell tárni a tényleges tulajdonosokat.
Az Opus Titász kizárása rávilágít az uniós források felhasználásával kapcsolatos szigorodó átláthatósági elvárásokra és azok hazai alkalmazására. A helyreállítási terv végrehajtása rendkívül szoros határidőkkel jár, a beruházások lebonyolítására ugyan van idő 2026 harmadik negyedévéig, de a végső kedvezményezettekkel a jogi megállapodásokat addig alá kell írni. Ez a helyzet sürgeti az MFB átalakítását is, amely szintén egy mérföldkőként szerepel a helyreállítási tervben.
Az eset felveti a kérdést, hogy a magántőkealapok kizárása mennyire lesz általános a jövőbeni pályázatoknál, és milyen hatással lesz ez a magyar gazdasági szereplőkre. A hálózatfejlesztés és az okosmérők telepítése kiemelt fontosságú az ország keleti részén is, így a pályázatok sikeres megvalósítása a fogyasztók érdekeit is szolgálná. A kormányzati források szerint az egész energiaprogram, a hálózatfejlesztés és az okosmérők beillesztése a helyreállítási programba elképesztő munkát és precíz ütemezést igényel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása