A kormány pénteki bejelentése szerint kilenc, korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás státuszát vonja vissza. Ezt Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hozta nyilvánosságra egy kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A döntés értelmében az érintett projektek elveszítik azt a lehetőséget, hogy a helyi szabályoktól eltérően, soron kívül szerezzenek be építési és egyéb engedélyeket.
A visszavont kiemelt státuszú beruházások listáján több ismert projekt is szerepel. Ezek közül az egyik legkiemelkedőbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa, amelyet a budapesti Palotanegyedben terveztek megvalósítani. Az előző kormány 2020-ban több mint 100 milliárd forintos költségvetéssel hagyta jóvá a projektet, melynek keretében egy teljes háztömböt kapott volna az egyetem, de az építkezésre kiírt közbeszerzést még a kormányváltás előtt érvénytelenítették.
Szintén elveszíti kiemelt státuszát egy hatalmas, 500 hektáros terület a XXIII. kerület, Soroksár és Gyál határán, melyet 2023-ban nyilvánítottak kiemelt beruházássá. Ezen a főként szántóföldekből és erdőkből álló területen egy gigantikus logisztikai elosztóközpontot terveztek, melynek jelentős része Tiborcz Istvánhoz köthető cégek tulajdonában állt. A Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont projektje, mely 2018-ban indult egy gigantikus teniszstadion tervével, szintén a visszavont beruházások között van, miután Tarlós István főpolgármester annak idején megakadályozta az építkezés elindítását.
A Velencei-tó partjára, Sukoróra tervezett Fiatalokért Központ is elveszíti kiemelt státuszát. A szabadidő- és rendezvényhelyszín megvalósításáról 2021-ben, a helyi lakossággal való egyeztetés nélkül döntöttek, azzal a céllal, hogy az EFOTT-nak és sporteseményeknek adjon otthont. A helyiek és környezetvédők tiltakozása ellenére a pontos tervek 2025-ig sem váltak ismertté, és az építkezés máig nem kezdődött el. Hasonló sorsra jutott az egykori balatonaligai Club Aliga területén tervezett nagyméretű szálloda beruházásának kiemelése is, melynek engedélyezése így várhatóan jelentősen megnehezedik.
Angyalföldön, az egykori Láng-gyár helyén épülő Láng-negyed, mely Rahimkulov Ruszlan érdekeltségébe tartozik, szintén elveszíti kiemelt státuszát. Ez volt az első olyan terület, amelyet a kormány rozsdaövezeti akcióterületté jelölt ki, de a XIII. kerületi önkormányzat korábban tiltakozott az építkezés ellen. A Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kiemelését is törölték, ahol az előző kormány egy artistaképzőnek és más intézményeknek otthont adó központot épített volna. A szomszédos VI. kerület ehelyett Podmaniczky Park néven zöld területet szeretne létrehozni.
Az egykori törökbálinti téglagyár területén tervezett lakások, szállodák és irodák építésének kiemelését is visszavonták. Ezt a területet rozsdaövezetté és kiemelt beruházássá minősítette az előző kormány, de a helyi önkormányzat igyekezett megnehezíteni a Bálint Tó Invest nevű vállalat projektjét. Végül, a Tihanyi-félszigeten álló, rossz állapotú kastélyszálló és Tréningközpont Hotel projektje is elveszítette állami kiemelését. A Gyurcsány-kormány idején privatizált ingatlanon Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt 11,5 milliárd forint állami támogatással valósították volna meg a fejlesztést.
A kiemelt beruházási státusz lényege, hogy az ilyen projektek számára a helyi építési szabályoktól eltérő, gyorsított engedélyezési eljárást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beruházók soron kívül juthatnak hozzá a szükséges hatósági engedélyekhez, és bizonyos esetekben még a helyi önkormányzati rendeleteket is felülírhatják. Az előző kormány számos projektet nyilvánított nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, ezzel megkönnyítve azok megvalósítását.
A most visszavont projektek többsége jelentős állami vagy magántőke bevonásával, gyakran politikai vagy gazdasági szereplőkhöz köthető érdekeltségekkel valósult volna meg. A Pázmány Campus esetében például már a bontási munkálatok is elkezdődtek, mielőtt a közbeszerzést érvénytelenítették. A sukorói Fiatalokért Központ és a Láng-negyed esetében a helyi lakosság, illetve az önkormányzat ellenállása is megfigyelhető volt, ami rávilágít a kiemelt státusz gyakran vitatott jellegére.
A Club Aliga és a logisztikai elosztóközpont területei kapcsán a tulajdonosi kör is gyakran változott, és olyan nevekhez köthető, mint Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Balázs Attila, vagy Rahimkulov Ruszlan. A tihanyi kastélyszálló projektje pedig 11,5 milliárd forintos állami támogatással indult volna, ami rávilágít az állami szerepvállalás mértékére ezekben a fejlesztésekben. Ezek a példák jól illusztrálják, hogy a kiemelt státusz nem csupán adminisztratív könnyítést jelentett, hanem gyakran jelentős pénzügyi és politikai támogatást is.
A kiemelt státusz megvonása alapvetően befolyásolja az érintett beruházások jövőjét. A projekteknek mostantól a normál engedélyezési eljárásrend szerint kell haladniuk, ami jelentősen lassíthatja, vagy akár meg is akaszthatja a megvalósítást. Azon projektek esetében, ahol már elindultak az előkészítő munkálatok, mint például a Pázmány Campusnál, a döntés további bizonytalanságot és költségeket okozhat.
Ez a lépés jelzésértékű is lehet a jövőbeli nagyszabású beruházásokra nézve. A kormány ezzel felülvizsgálja az előző ciklusban kialakult gyakorlatot, amely sok esetben a helyi érdekek és szabályozások figyelmen kívül hagyásával járt. A helyi önkormányzatok és a lakosság ellenállása, mint a sukorói vagy a Láng-negyed esetében, most nagyobb súllyal eshet latba az engedélyezési folyamatok során.
A döntés gazdasági szempontból is jelentős, hiszen több tízmilliárd forintos, sőt, százmilliárd forintot meghaladó értékű projekteket érint. Az állami támogatásokkal vagy jelentős magántőkével tervezett beruházások esetében a lassulás vagy leállás komoly pénzügyi következményekkel járhat a befektetők számára. A rozsdaövezeti fejlesztések, mint a Láng-negyed vagy a törökbálinti téglagyár, szintén új kihívások elé nézhetnek az engedélyezés terén.
Vitézy Dávid miniszter bejelentése szerint a kormány nem csupán e kilenc projekt státuszát vonta vissza, hanem teljes egészében át kívánja alakítani a kiemelt beruházások rendszerét. Ez a reform célja lehet, hogy átláthatóbbá és fenntarthatóbbá tegye a nagyszabású fejlesztések engedélyezését és megvalósítását. A bejelentés szerint az Otthon Start-programhoz kapcsolódó, szintén kiemelt beruházássá nyilvánított lakótelep-építéseket is felfüggesztik.
A kormány emellett ígéretet tett arra, hogy a többi, még kiemelt státuszú beruházást tételesen átvizsgálják. Ez azt sugallja, hogy a jövőben további projektek státusza is felülvizsgálatra kerülhet, ami bizonytalanságot teremthet a beruházói körben. Az új rendszer kialakítása és a felülvizsgálatok eredménye alapvetően meghatározza majd a magyarországi nagyszabású fejlesztések jövőjét és az állami szerepvállalás mértékét.
A döntés hosszú távon hozzájárulhat a helyi önkormányzatok és a lakosság nagyobb bevonásához a fejlesztési folyamatokba. A környezetvédelmi és helyi érdekek nagyobb hangsúlyt kaphatnak, ami kiegyensúlyozottabb és társadalmilag elfogadottabb beruházásokhoz vezethet. Az átalakítás célja a korábbi, sokszor kritikával illetett gyakorlat felülvizsgálata és egy új, fenntarthatóbb megközelítés meghonosítása lehet a kiemelt beruházások terén.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása