P. Mária, a "csengeri örökösnőként" elhíresült vádlott jogi képviselete felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához a júniusban hozott jogerős ítélet ellen, amelyet több okból is törvénysértőnek tartanak. Ezzel párhuzamosan P. Mária ismét feljelentést tett Kósa Lajos, a Fidesz korábbi alelnöke ellen a Legfőbb Ügyészségen, azzal vádolva a politikust, hogy érintett volt az örökségi ügyben, de nem hallgatták meg tanúként.
P. Mária jogi képviselete, Helmeczy László ügyvéd tájékoztatása szerint a felülvizsgálati indítvány alapja, hogy a magyar hatóságok már a svájci utólagos hozzájárulás előtt gyanúsítottként vonták eljárás alá P. Máriát, ami szerintük sérti a specialitás szabályán alapuló mentességet. Emellett kifogásolják a Kiskun Tender Kft.-hez kapcsolódó viszonyrendszer bírósági értékelését is.
Az indítványban az ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárás megszüntetését vagy új eljárás lefolytatását kérik. Továbbá a büntetés, a közügyektől eltiltás és a vagyonelkobzás felülvizsgálatát, valamint a végrehajtás felfüggesztését indítványozzák az elbírálásig. Kérik a büntetés lényegi enyhítését, és azt, hogy a Kúria nyilvános ülésen döntsön az ügyben. A Kúria egyelőre annyit közölt, hogy a kérelem hivatalosan még nem érkezett meg hozzájuk.
A Kósa Lajos ellen tett újabb feljelentés indoka, hogy a volt alelnök és családtagjai a vádiratban tanúként sem szerepeltek, holott több mint húsz közokirat jött létre Kósa és P. Mária között a Közjegyzői Kamara elnökének irodájában. A beadvány szerint ezekből az iratokból az is kiderül, hogy Kósa többször is eljárt Svájcban pénzintézeteknél a hagyaték ügyében. Ennek ellenére a bíróságok védői indítványra sem hallgatták ki őt, feleségét és édesanyját tanúként.
P. Mária álláspontja szerint Kósa Lajos esetében felmerül a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, valamint a nyomozati vallomás alapján a hamis tanúzás alapos gyanúja. A nő az elsőfokú ítélet után azt nyilatkozta, hogy férje és egyik fia is az évek óta húzódó ügy miatt lett öngyilkos. P. Mária továbbra is kitart amellett, hogy soha senkit nem csapott be, és hisz az örökség létezésében.
A Nyíregyházi Járásbíróság 2025 júniusában első fokon hét év börtönbüntetésre ítélte P. Máriát, és több mint 568 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A másodfokon eljáró Nyíregyházi Törvényszék június 3-án hozott jogerős ítéletet csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A hét éves büntetést nem változtatta meg, de a végrehajtási fokozatot börtönről fogházra enyhítette, figyelembe véve a vádlott idősebb korát és romló egészségi állapotát.
A vádirat szerint P. Mária csalásai 2009-ben kezdődtek, amikor pénzszerzés céljából azt hitette el környezetével, hogy hatalmas vagyont örökölt Németországban élő édesapja után. Állítása szerint ennek megszerzése költséges, ezért kért kölcsönöket anyagi viszonzás ígéretével. Később kiderült, édesapja 2014-ben hunyt el Magyarországon.
P. Mária a kölcsönöket nem fizette vissza, ezzel közel húsz magánszemélynek és több cégnek több mint 700 millió forintos kárt okozott. Ebből az összegből mindössze néhány millió forint térült meg. Az ügy 2018-ban vált országosan ismertté, amikor nyilvánosságra került, hogy Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt is megtévesztette.
A nő többször is állította, hogy együtt utaztak Kósa Lajossal Svájcba az örökség megszerzése érdekében, és 800 millió forintot ígért Kósa édesanyjának. A politikust kihallgatták az ügyben, de a bíróságra sosem idézték be tanúként.
P. Mária újabb jogi lépései ismét a figyelem középpontjába helyezik a csengeri örökösnő ügyét, különösen Kósa Lajos feltételezett szerepét. A védelem által felvetett eljárási hibák, mint a specialitás szabályának megsértése, komoly kérdéseket vetnek fel a korábbi bírósági eljárás jogszerűségével kapcsolatban. A Kósa Lajos elleni új feljelentés, amely vesztegetés, befolyással üzérkedés és hamis tanúzás gyanúját veti fel, jelentős politikai és jogi következményekkel járhat, amennyiben a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indít.
Az a körülmény, hogy Kósa Lajos és családja a vádiratban tanúként sem szerepelt, miközben állítólag több mint húsz közokirat tanúsítja P. Máriával való kapcsolatát és svájci ügyintézését, rávilágít az ügy bonyolultságára. A bíróságok azon döntése, hogy nem hallgatták meg a politikust és családtagjait, további vitákat generálhat az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatban. P. Mária kitartó állítása az örökség létezéséről és ártatlanságáról, valamint a családtagjai öngyilkosságával kapcsolatos kijelentései tovább árnyalják a képet.
A Kúria döntése a felülvizsgálati indítványról kulcsfontosságú lesz P. Mária jogi sorsát illetően. Amennyiben a Kúria helyt ad az indítványnak, az az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, új eljáráshoz vagy a büntetés lényegi enyhítéséhez vezethet. A nyilvános ülésen történő döntés kérése a védelem részéről a maximális transzparencia biztosítását célozza.
Ezzel párhuzamosan a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott új feljelentés Kósa Lajos ellen potenciálisan új nyomozást indíthat el a politikus állítólagos szerepével kapcsolatban. Az ügy további fejleményei, beleértve az esetleges új bizonyítékokat vagy tanúvallomásokat, alapjaiban változtathatják meg a csengeri örökösnő ügyének megítélését. Az eset továbbra is kiemelt figyelmet kap a médiában és a közvéleményben, mint egy összetett jogi és politikai vonatkozású csalási ügy.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása