A Magyar Színházi Társaság (MST) elfogadhatatlannak minősítette Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának legutóbbi nyilvános kijelentéseit. A szervezet Facebook-bejegyzésben reagált Vidnyánszky egy televíziós interjúban elhangzott állításaira és hangnemére. Az MST szerint a vezérigazgató félrevezető és valótlan információkat közölt, valamint gyalázkodó, bántó és lekezelő hangnemet használt a megszólalásában.
Vidnyánszky Attila egy csütörtöki televíziós műsorban fejtette ki aggodalmait, miszerint a kulturális minisztérium meneszteni kívánja őt pozíciójából. Az igazgató sérelmezte, hogy hónapok óta nem tudott egyeztetni Tarr Zoltán jelenlegi miniszterrel, Nagy Ervinnel pedig már egy éve nem sikerült kapcsolatba lépnie. Kijelentette, hogy nem kapott tájékoztatást arról, milyen szakmai indokok alapján tervezik az esetleges felmentését, ami szerinte elengedhetetlen lenne egy ilyen döntés előtt.
A beszélgetés során Vidnyánszky gúnyosan megjegyezte, hogy amennyiben felmentik, az egyéves végkielégítéséből a „senyvedő Pintér Bélának meg Molnár Áronnak”, illetve a kritikusoknak ad majd pénzt. Ezzel arra utalt, hogy szerinte ők nem kapnak külföldi támogatást, és anyagi nehézségekkel küzdenek. Az igazgató továbbá egy súlyos állítást is megfogalmazott elődjével, Alföldi Róberttel kapcsolatban. Azt mondta, hogy Alföldi igazgatósága idején „körbevizelték Magyarország térképét” a Nemzeti Színházban, amivel egy korábbi, vitatott művészeti projektet kritizált.
Tarr Zoltán miniszter Vidnyánszky állításait valótlannak és hisztériakeltőnek nevezte, határozottan cáfolva a menesztési szándékot. Alföldi Róbert pofátlan hazugságnak minősítette a róla szóló kijelentést, elhatárolódva a vádaktól. Vidnyánszky péntek reggel egy minisztériumi egyeztetésen vett részt, ahol Tarr Zoltán tájékoztatása szerint nem a menesztéséről, hanem az intézmény átvilágításáról esett szó. A miniszter hangsúlyozta, hogy az átvilágítás célja a Nemzeti Színház működésének felülvizsgálata.
A Magyar Színházi Társaság üdvözölte a Nemzeti Színház átvilágításának megkezdését, mint egy szükséges és időszerű lépést. A szervezet hangsúlyozta, hogy a hamarosan kezdődő új színházi évad előtt már látszania kell az átvilágítási folyamat elindulásának. Ez a transzparencia iránti igényt fejezi ki a szakmai közösség részéről.
Az MST bejegyzésében kritikát fogalmazott meg az elmúlt tizenhat év kulturális rendszerével kapcsolatban. A Társaság döbbenettel figyeli, hogy a kulturális rendszer számos kedvezményezettje részéről mindmáig hiányzik az önkritika. Kiemelték, hogy a „kegypolitika” nem működhetett volna azok nélkül, akik elfogadták a kivételezett helyzeteket, pozíciókat, megbízásokat és forrásokat. Ez a megállapítás rávilágít a színházi szakma szélesebb körű, strukturális problémáira és a felelősség megosztására.
Vidnyánszky Attila nem csupán saját szavaiért visel felelősséget, hanem a Nemzeti Színház vezérigazgatójaként és a Magyar Teátrumi Társaság elnökeként intézményeiért és közösségeiért is. Nyilvános megszólalásai elválaszthatatlanok vezetői szerepeitől, hiszen pozíciójából adódóan szavai nagyobb súllyal bírnak. Az általa képviselt intézmények és közösségek óhatatlanul azonosíthatóvá válnak azzal a hanggal és magatartással, amelyet vezetőjük a nyilvánosságban megenged magának.
A Magyar Színházi Társaság állásfoglalása rávilágít a vezetői kommunikáció súlyára és következményeire a kulturális szférában. Az átvilágítás üdvözlése és az önkritika hiányának felvetése a szakmai tisztánlátás és a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza. A nyilvános párbeszéd minősége alapvetően befolyásolja a szakma megítélését, belső kohézióját és a közvélemény kulturális intézményekbe vetett bizalmát.
Az átvilágítási folyamat várhatóan részletesebb képet ad majd a Nemzeti Színház működéséről és gazdálkodásáról, potenciálisan feltárva esetleges anomáliákat. Ez az eljárás lehetőséget teremthet a felmerült feszültségek rendezésére és a jövőbeli működés átláthatóbbá tételére. A szakmai szervezetek, mint a Magyar Színházi Társaság, továbbra is figyelemmel kísérik az eseményeket, és várhatóan állást foglalnak az átvilágítás eredményei kapcsán.
A vita rávilágít a magyar színházi életben meglévő mélyebb törésvonalakra, a művészeti szabadság és az állami irányítás közötti feszültségekre, valamint a kulturális irányítás kihívásaira. A nyilvános kommunikáció és a vezetői felelősség kérdése továbbra is központi eleme marad a diskurzusnak. A színházi évad kezdetével az átvilágítás eredményei és a további minisztériumi lépések várhatóan újabb fejleményeket hoznak a magyar színházi közéletben.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása