A fővárosban az idei nyár során a modern mérések kezdete óta példátlan intenzitású hőhullámokat regisztráltak. A HungaroMet adatai szerint két extrém időszak is jellemezte az elmúlt hónapokat, amelyek közül a második, bár rövidebb volt, mégis nagyobb terhelést jelentett a szervezet számára. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársa, Szabó Péter a Másfélfokon megjelent elemzésében két ábrával is illusztrálta az egyre kiugróbb rekordmelegeket, melyek jelentős többlethalálozással is járnak.
Az idei első jelentős hőhullám június 20-án vette kezdetét és tizenkét napig tartott. Ezt követte július 30-án egy kilencnapos, de az elsőnél is intenzívebb időszak, mely magasabb hőösszeget ért el. A hőhullámok intenzitását a napi átlaghőmérséklet 27 °C feletti hőösszege alapján határozzák meg, ami az egészségügyi hatások szempontjából kulcsfontosságú mutató, és a HungaroMet is ezt a módszertant alkalmazza.
Mindkét idei budapesti hőhullám melegebb volt, mint a 2007-es, korábbi abszolút melegrekord idején tapasztalt értékek. Az országos napi melegrekordok is többször megdőltek idén: júniusban öt, júliusban egy, augusztus közepéig pedig már három napon. Ezek az események mind a tapasztalt hőhullámokhoz kapcsolódnak, melyek gyakorisága, hossza és intenzitása is fokozatosan növekszik a klímaváltozás következtében.
Az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériuma az, hogy a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon elérje vagy meghaladja a 27 °C-ot. Ilyenkor a nappali forróságot meleg éjszakák követik, megakadályozva a szervezet megfelelő regenerálódását, ami különösen megterhelővé teszi az időszakot. Az országos átlagadatok helyett a helyi állomási mérések, mint például a budapesti adatsor, pontosabban tükrözik a hőség valós hatásait.
A HungaroMet adatbázisából a 20. század elejéig visszanyúló, homogenizált budapesti adatsort elemezték a jelenség feltárásához. Egy hőhullámnál fontos, hogy hány napig tart, ám az egészségügyi hatások szempontjából az intenzitása még lényegesebb. Ezért a 27 °C-os napi átlag feletti hőösszeg kulcsfontosságú a hőhullámos napok alatt, mivel ez mutatja meg a valós terhelést.
A hőhullámok gyakoriságának, hosszának és intenzitásának növekedése egyértelműen a klímaváltozás következménye. Egy 2022-es vizsgálat 89 százalékos bizonyossággal állapította meg, hogy az emberi tevékenység felelős a hazai hőhullámok gyakoriságának jelentős növekedéséért. Ez azt jelenti, hogy a múltban nem fordultak elő hasonló gyakorisággal és intenzitással extrém hőségperiódusok, mint napjainkban.
Az egyre intenzívebb hőhullámok jelentős többlethalálozással járnak, mivel a szervezet számára egyre nehezebbé válik a hőség elviselése és az éjszakai pihenés hiánya miatt a regenerálódás. A forró nappalok és meleg éjszakák kombinációja különösen megterhelő, ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelent a lakosság számára.
Budapest harminc leghosszabb harmadfokú hőhullámának idősorát vizsgálva jól látható a 20. század változékonysága. Több évtizedig néhány évente jelentkeztek kissé intenzív hőhullámok, majd volt egy hosszabb időszak, amikor hőhullámban szegények voltunk. Azonban az 1990-es éveket követően már egyértelműen megmutatkozott a klímaváltozás hatása a fővárosban.
Az is jól látható, hogy igazán 2010 után váltak hosszúvá és intenzívvé a hőhullámok Budapesten. Az adatsor normalizálásával kimutatható, hogy a hőhullámok intenzitása nagyobb mértékben növekedett, mint azok hossza. Ez azt jelenti, hogy a hőség nem csupán tovább tart, hanem sokkal erőteljesebben is jelentkezik, ami egyre nagyobb kihívást jelent az emberi szervezet számára, és fokozott felkészülést igényel a jövőre nézve.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása