Oroszország jelentősen fokozta online dezinformációs tevékenységét Lengyelországban, kihasználva a Varsó és Kijev közötti, a második világháború idején elkövetett mészárlásokkal kapcsolatos vitát. A Reuters beszámolója szerint Moszkva célja, hogy éket verjen Ukrajna és egyik legfontosabb szövetségese, Lengyelország közé.
Ez a stratégia a történelmi feszültségeket erősíti fel, és a közösségi médiában terjedő, mesterségesen generált tartalmak révén igyekszik befolyásolni a lengyel közvéleményt. A kampány hatására a felmérések szerint csökken az ukránok iránti szimpátia, ami komoly kihívást jelent a két ország közötti együttműködés szempontjából.
A volhíniai mészárlás körüli, régóta húzódó vita azután éleződött ki újra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy katonai egységet az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el. Az UPA-t a lengyel fél a tömeggyilkosságok elkövetőjeként tartja számon.
Lengyel adatok szerint 1943 és 1945 között mintegy százezer lengyelt gyilkoltak meg ukránok, miközben a megtorlások során több ezer ukrán is életét vesztette. Válaszul Karol Nawrocki lengyel elnök júniusban megfosztotta Zelenszkijt a legmagasabb állami kitüntetéstől, a Fehér Sas-rendtől.
A Lengyel Nemzetközi Ügyek Intézetének (PISM) elemzése szerint Zelenszkij bejelentését követően az ukránellenes tartalmak száma több mint 250 százalékkal ugrott meg a lengyel nyelvű közösségi médiában. Ez magában foglalta az X-et, a Facebookot, az Instagramot, a TikTokot és a YouTube-ot is.
Filip Bryjka, a PISM kutatója rámutatott, hogy a megugrás jelentős része mesterségesen generált botaktivitásra vezethető vissza. Ennek célja egy gyorsan erősödő ukránellenes közhangulat látszatának megteremtése volt.
Paweł Olszewski digitális ügyekért felelős államtitkár a Reutersnek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a vita nyomán az orosz dezinformáció felrobbant a közösségi médiában és a hivatalos orosz platformokon, például a Telegramon. Az ott megjelent üzeneteket lengyel médiumok is átvették, tovább erősítve a feszültséget.
Az elemzők szerint az orosz taktika újszerűsége abban rejlik, hogy nem elsősorban hamis híreket terjesztenek. Ehelyett valós eseményeket erősítenek fel és helyeznek torzító kontextusba, ami sokkal nehezebben azonosítható és kezelhető, mint a hagyományos álhírkampányok.
Moszkva tagadja a dezinformáció terjesztéséről szóló vádakat. Ennek ellenére a kampány hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak a lengyel közvéleményben.
Bár Lengyelország továbbra is Ukrajna egyik legfontosabb szövetségese az Oroszországgal vívott háborúban, a közvélemény-kutatások az ukránok iránti szimpátia csökkenését jelzik. Egy múlt havi IBRiS-felmérés szerint a megkérdezettek 33,6 százalékának romlott a véleménye az ukránokról a világháborús vita hatására.
Az Ukrajna katonai támogatását helyeslők aránya a 2022-es 78 százalékról 52 százalékra esett vissza. Ez a csökkenés rávilágít a dezinformációs kampány és a történelmi feszültségek együttes hatására.
Szakértők szerint az ukránellenes hangulat nem kizárólag külföldi befolyásolásra vezethető vissza, hanem több tényező is hozzájárul. Ezek közé tartozik a becslések szerint 1,8-1,9 millió ukrán menekült jelenléte Lengyelországban, ami társadalmi és gazdasági feszültségeket okozhat.
Emellett a gabonaimport körüli feszültségek, amelyek a lengyel mezőgazdaságot érintik, szintén hozzájárulnak a negatív hangulathoz. A második világháborús történelmi örökség pedig állandóan jelen lévő érzékeny pontot jelent a két nemzet viszonyában.
Az orosz stratégia éppen ezeket a meglévő feszültségeket használja ki, felerősítve azokat a közösségi médiában. Ezáltal a valós problémákat torzított kontextusba helyezi, és hatékonyan ássa alá a lengyel-ukrán szövetséget.
A dezinformációs kampány sikere komoly veszélyt jelent Ukrajna háborús erőfeszítéseire, mivel Lengyelország kulcsfontosságú tranzitútvonalat és támogató bázist biztosít a nyugati segítségnyújtáshoz.
Az Ukrajnával kapcsolatos politika a 2027-es parlamenti választások egyik meghatározó témájává válhat Lengyelországban. A mérések szerint Donald Tusk EU-párti kormánya komoly küzdelemre számíthat a hatalom megtartásáért, és az ukrán kérdés jelentős hatással lehet a választók preferenciáira.
A történelmi viták és a dezinformációs kampány hosszú távon is károsíthatja a lengyel-ukrán kapcsolatokat, gyengítve a regionális stabilitást. A két országnak közösen kell megküzdenie ezekkel a kihívásokkal, hogy megőrizzék szövetségüket és ellenálljanak a külső befolyásolási kísérleteknek.
A helyzet megköveteli a gondos diplomáciai kezelést és a közvélemény tájékoztatását, hogy a valós információk elnyomják a torzított narratívákat. A történelmi sebek gyógyítása és a jelenlegi geopolitikai realitások kezelése kulcsfontosságú a jövőbeni együttműködés szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása