Az oroszországi politikai életben jelentős fejlemény történt, miután a Jabloko nevű ellenzéki párt fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bíróság azon ítélete ellen, amely kizárta őket a közelgő parlamenti választásokról. A párt, amely nyíltan ellenzi az ukrajnai háborút, mindent megtesz annak érdekében, hogy mégis indulhasson a szövetségi törvényhozás mandátumaiért.
Ez a lépés egy olyan időszakban történik, amikor a független közvélemény-kutatások szerint az ukrajnai konfliktus támogatottsága és Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége is érezhetően csökken az országban.
Nyikolaj Ribakov, a Jabloko párt elnöke pénteken Moszkvában közölte, hogy fellebbeztek a legfelsőbb bíróság döntése ellen, amely kizárta pártjuk országos listáját a szeptember 18-20. között esedékes alsóházi választásokról. Ribakov alaptalannak ítélte a bírósági ítéletet, és hangsúlyozta, hogy a parlamenten kívüli párt mindent megtesz a választási részvételért.
A legfelsőbb bíróság korábban helyt adott a Rogyina párt keresetének, amely a Jabloko képviselőjelölt-listájának törlését kérte a nyilvántartásból. A bíróság sajtószolgálata szerint a Jabloko megsértette a szerzői jogokat kampányanyagaiban, külföldi finanszírozásban részesülő személyektől kapott pénzt, betiltott közösségimédia-csatornákon kampányolt, és túllépte a kampányfinanszírozási limitet.
Ribakov bejelentette, hogy a Jabloko pert indít a Rogyina és más pártok ellen, amelyek megrágalmazták őket, ezzel védve üzleti hírnevüket. A pártelnök kijelentette, hogy nem szándékozik elhagyni Oroszországot, ellentétben sok más háborúellenes ellenzékivel, mivel úgy véli, a változás csak belföldön maradva érhető el.
A Jabloko az egyetlen olyan párt a Központi Választási Bizottság által listát állíthatónak ítélt 11 párt közül, amely nyíltan ellenzi az ukrajnai háborút. A fellebbezés tárgyalását a jövő hétfőn tartják, ami kulcsfontosságú lehet a párt politikai jövője szempontjából.
A Jabloko támogatására szólított fel több ismert orosz ellenzéki emigráns is, köztük Julija Navalnaja, a néhai Alekszej Navalnij özvegye. Alekszej Navalnij maga is a Jabloko tagja volt a 2000-es évek elején, mielőtt saját ellenzéki mozgalmat alapított.
Oroszországban szeptember 18-20. között tartják az alsóházi választásokat, emellett számos helyen helyhatósági és regionális önkormányzati testületek és vezetők megválasztására is sor kerül.
A független Levada Központ közvélemény-kutatása szerint az ukrajnai háború támogatottsága júliusra 66 százalékra esett vissza, ami az invázió 2022 februári kezdete óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ezzel párhuzamosan Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűsége is érzékelhető mértékben csökkent.
Ez a tendencia rávilágít az orosz társadalmon belüli esetleges elégedetlenségre, ami különösen érzékeny témává teszi az ellenzéki hangok elhallgattatását. A moszkvai vezetés szándékát az utolsó hazai ellenzéki hangok elhallgattatására jelzi Borisz Nagyezsgyin esete is, aki a 2024-es elnökválasztáson kívánt indulni Putyin ellen, de kizárták a jelöltségből, és egy koncepciós eljárás miatt Párizsba kellett menekülnie.
A Jabloko kizárása és az ellenzéki vezetőkkel szembeni fellépések a politikai pluralizmus szűkülését mutatják Oroszországban. Ribakov elhatározása, hogy az országban marad, kiemeli a belföldi ellenzéki tevékenység fontosságát, annak ellenére, hogy a körülmények egyre nehezebbé válnak.
A Jabloko fellebbezésének jövő hétfői tárgyalása döntő jelentőségű lesz a párt számára, és potenciálisan befolyásolhatja az oroszországi politikai színtér alakulását. Amennyiben a fellebbezést elutasítják, az tovább szűkíti a nyíltan háborúellenes erők mozgásterét a közelgő választásokon.
A szeptemberi választások így a jelenlegi politikai klímában, a csökkenő háborús támogatottság és elnöki népszerűség mellett, kulcsfontosságúak lehetnek. Az események rávilágítanak az oroszországi ellenzéki tevékenység kihívásaira és a hatalom konszolidációjának folyamatára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása