Donald Trump egy nemzetbiztonsági memorandum aláírásával arra utasította az amerikai haditengerészetet, hogy a Gerald R. Ford-osztályú repülőgép-hordozókon a korábbi gőzkatapultokat alkalmazzák az elektromágneses indítórendszerek helyett.
Ez a döntés a Wall Street Journal értesülései szerint jelentős ellenállást váltott ki a haditengerészet vezetői körében, akik évek óta ellenzik a technológiai váltást és a visszatérést a régebbi rendszerhez.
A változtatás várhatóan több milliárd dolláros pluszköltséggel jár majd, és komoly szakmai vitákat gerjesztett a védelmi szektorban.
Az elnöki utasítás a Ford-osztály negyedik egységétől, a Doris Miller nevű hajótól kezdve érvényes, melynek építését idén tervezik megkezdeni.
A Doris Miller vízre bocsátására 2034-ben kerülhet sor, ekkor már a gőzkatapultokkal felszerelve.
Az első három hajó, az USS Gerald R. Ford, a John F. Kennedy és az Enterprise megtartja az eredetileg tervezett elektromágneses katapultokat.
A haditengerészet és a hadiipari szereplők érvelése szerint az elektromágneses rendszer a Ford-osztály alapvető részét képezi, így annak eltávolítása rendkívül költséges és bonyolult feladat lenne.
Trump már 2017-ben, első elnöksége idején is felvetette a gőzkatapultokhoz való visszatérés gondolatát, miután egy repülőgép-hordozón tett látogatása során az egyik matróz a régi rendszert dicsérte neki.
Azóta a haditengerészet és a hadiipari szereplők folyamatosan ellenálltak ennek a kezdeményezésnek, szakmai érveket sorakoztatva fel a modern technológia mellett és a költségek növekedése ellen.
Az osztály első hajója, az atommeghajtású USS Gerald R. Ford, melynek költsége meghaladta a 13 milliárd dollárt, fejlesztése és építése során számos problémával szembesült.
Ezek a gondok leginkább a katapultokkal, a rögzítőberendezésekkel és a hajó belsejében található emelőberendezésekkel voltak kapcsolatosak.
A Wall Street Journal cikke is kiemeli, hogy Trump döntése szakmai szempontból kifejezetten vitatott, figyelembe véve a korábbi tapasztalatokat és a jelenlegi technológiai fejlettséget.
A haditengerészet idén februárban még az USS Gerald R. Ford elektromágneses katapultjainak sikerét méltatta, mivel a mérések szerint a rendszer lényegesen gyorsabb repülőgép-indítást és -fogadást tesz lehetővé, mint az előd Nimitz-osztály gőzkatapultjai.
A hajó márciusig közel 37 ezer felszállást hajtott végre a négy elektromágneses katapult segítségével, és nemrég fejezett be egy történelmi, 11 hónapos bevetést a venezuelai és iráni akciókkal összefüggésben.
Bryan Clark, a Hudson Institute haditengerészeti szakértője szerint a Ford éves üzemeltetési költsége mintegy 100 millió dollárral alacsonyabb a Nimitz-osztály egységeihez képest.
A legénység létszáma is 500 fővel kevesebb, ami részben annak köszönhető, hogy az elektromos rendszerek kevesebb karbantartást igényelnek, növelve a hatékonyságot és csökkentve a munkaerőigényt.
Clark kiemelte, hogy a gőzkatapultokhoz való visszatérés rendkívül költséges és komplex feladat lesz, mivel a Ford-osztály belső kialakítása alapvetően különbözik a Nimitz-osztályétól.
A Ford-osztályon a gőzrendszert kiszolgáló részeket átépítették, vagy egyszerűen ki sem alakították, ami jelentős átalakításokat tenne szükségessé.
A régebbi Nimitz hajókon a gőz nemcsak a repülőgép-katapultokat működteti, hanem a fűtés- és a párologtatórendszert is, amely az édesvízért és a konyhai berendezésekért felelős.
A hajón végigfutó csővezetékek ezáltal nagyobb meghibásodási kockázattal járnak, szemben az elektromos megoldás megbízhatóságával.
Az elektromágneses rendszert gyártó General Atomics, amely 2023-ban nyerte el a megbízást a Doris Miller számára, a döntés "alapos újragondolását" sürgette.
A vállalat jelezte, hogy a Doris Miller számára készülő katapultok és fékezőberendezések már majdnem félig készen vannak.
Az irányváltás pedig jelentős költség-, ütemezési és integrációs kockázatokkal járna a gyártó szerint.
A General Atomics hangsúlyozta, hogy ez a lépés lehetőséget adhat a rivális hatalmaknak, különösen Kínának, amely legújabb repülőgép-hordozóin már elektromágneses katapultokat alkalmaz, hogy ledolgozzák technológiai hátrányukat az Egyesült Államokkal szemben.
Trump memoranduma a katapultok kérdésén túl több más intézkedést is tartalmazott, például a külföldi befektetések ösztönzésére utasította a Pentagont a hazai hajógyártási szektorban.
Az új keretrendszer lehetővé teszi a nem amerikai hajógyáraknak, hogy külföldön építsenek legfeljebb két hajót, amennyiben ezzel párhuzamosan amerikai munkásokat képeznek ki és amerikai üzemekbe fektetnek be.
Emellett a rendelet egy új állami hajógyár létesítését írja elő a tengeralattjárók karbantartásának felgyorsítására, amely 83 év után az első ilyen jellegű beruházás lenne.
Továbbá egy olyan alkatrészjavító központ felállítását is előírja, amely képes gyorsan pótalkatrészekkel ellátni a tengeralattjárókat, ezzel is erősítve a haditengerészet logisztikai képességeit.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása