A lengyel gazdaság jelentős növekedést mutatott a második negyedévben, míg Románia gazdasága stagnált, és az idei évre csökkenést prognosztizálnak. A friss gyorsbecslések éles különbségeket mutatnak a két kelet-európai ország gazdasági teljesítménye között. Lengyelország az energiaár-sokk ellenére is erősödött, míg Románia küzd a belső kereslet gyengeségével és strukturális problémákkal.
A lengyel statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 3,8 százalékkal bővült a második negyedévben, ami gyorsulást jelent az első negyedévi 3,5 százalékhoz képest. Ezzel a teljesítménnyel Lengyelország az európai rangsor második helyére került, közvetlenül Írország mögött. Románia gazdasága ezzel szemben lényegében stagnált a második negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva, elkerülve ugyan a visszaesést, de érdemi növekedést sem mutatva. Éves alapon a nyers adatok 0,4 százalékos csökkenést, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok pedig 2,0 százalékos visszaesést mutattak.
Lengyelországban a gazdasági javulás elsősorban az építőipari és ipari szektor aktivitásának élénküléséből fakadt, miután az első negyedévben a kedvezőtlen időjárás fékezte a teljesítményt. A szezonálisan kiigazított negyedéves növekedési ütem 0,6-ról 0,9 százalékra emelkedett, ami a gazdaság erősödő lendületét jelzi. A bővülést főként a beruházások ösztönözték, melyeket az uniós források, köztük a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felgyorsult lehívása is jelentősen támogatott. A lakossági fogyasztás ezzel szemben tovább lassult, mivel a bérdinamika mérséklődött, az üzemanyagárak emelkedése pedig szűkítette a háztartások mozgásterét.
Romániában a gazdaság már 2025 végén éles visszaesést szenvedett el, és a 2026 első felében sem tudott érdemben növekedni, ami komoly növekedési gondokra utal. Az erős állami beruházások valószínűleg megakadályozták a mélyebb recessziót, ám ismét nem tudták teljesen ellensúlyozni a gyenge belföldi keresletet, amely továbbra is kihívást jelent. Kínálati oldalon az ipari aktivitás gyengélkedése és az építőipar viszonylagos ellenállóképessége közötti eltérés a negyedév során is fennmaradt. Ez a mintázat már egy éve jellemzi a román gazdaságot, ami továbbra is gyenge növekedésre és magas inflációra utal.
Lengyelország erős teljesítménye azt mutatja, hogy képes volt felvenni a harcot a közel-keleti konfliktus okozta energiaár-sokkal szemben, és jelentős előrelépést tett az európai gazdaságok között. A beruházások uniós támogatása kulcsfontosságú szerepet játszott ebben a fellendülésben, kiemelve az EU-s források gazdaságélénkítő hatását. Románia stagnáló gazdasága ellenére több kockázati tényezőt, mint az energiaár-sokk, a kormányváltást kísérő politikai zavarok és a fokozott geopolitikai bizonytalanság, a vártnál jobban viselt el. Azonban a gyenge belföldi kereslet és az ipari szektor tartós gyengélkedése továbbra is komoly kihívást jelent a fenntartható növekedés elérésében.
A román gazdaság első féléves teljesítménye, amely 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől, rávilágít a strukturális problémákra és a növekedési modell kihívásaira. Az ipar és az építőipar közötti eltérő dinamika, valamint a tartósan magas infláció hosszú távon is befolyásolhatja az ország versenyképességét és a lakosság életszínvonalát. A részletes GDP-adatok szeptember 7-i közzétételekor a mostani becslések felülvizsgálata sem zárható ki, ami további tisztánlátást hozhat a gazdaság tényleges állapotáról.
Az ING Bank elemzői Lengyelország számára továbbra is 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak 2026 egészére, ami stabil és erős gazdasági pályát vetít előre. Románia esetében azonban az előrejelzések kevésbé optimisták, az elemzők fenntartják az idei évre vonatkozó negatív prognózisukat. Az ING szakértői szerint az év második felében az üzleti és fogyasztói bizalom fokozatos javulása, valamint több nagy infrastrukturális projekt elindulása támogathatja a kilábalást a recesszióból. Ennek ellenére a javulás mértéke várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson a 2026-os összkép alakulásán.
Az elemzőház fenntartja előrejelzését, amely szerint a román GDP idén 0,5 százalékkal csökken, lefelé mutató kockázatok mellett. A kilátások szerint a román gazdaság csak 2027-ben mutathat érdemi növekedést, amikor 2,2 százalékos bővülés várható, ami a jelenlegi nehézségek utáni lassú fellendülésre utal. Ez a kontrasztos kép a két szomszédos ország között rávilágít a regionális gazdasági fejlődés eltérő pályáira és a különböző kihívásokra, amelyekkel a kelet-európai gazdaságok szembesülnek.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása