Budapesten a klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és a szakértői előrejelzések szerint a jövő nyarai még forróbbak lesznek. Karácsony Gergely főpolgármester legutóbbi bejegyzésében ismertette azokat a kutatási eredményeket, amelyek részletesen bemutatják, milyen kihívásokkal néz szembe a főváros a következő évtizedekben. A szimulációk és forgatókönyvek egyöntetűen azt jelzik, hogy a város minden pontján melegedés várható.
A kutatások szerint 2050-re évente 1–3,5 nappal nő a hőségriadós napok száma, és 2–4 héttel több trópusi éjszakával kell számolni. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg rendkívülinek számító hőség a jövőben rendszeres nyári jelenséggé válik. A hőségriadók kezelése eseménykezelésből szezonális üzemeltetési feladattá alakul át.
A hőterhelés azonban nem egyenletesen oszlik el a városon belül. A pesti oldal jelentősen nagyobb mértékű felmelegedéssel szembesül, míg a Budai-hegyek területei kisebb mértékben érintettek. A belváros továbbra is a legmelegebb magot képezi. Az elmúlt negyven év adatai szerint a város nagy részén 3–5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés volt mérhető, de a külső pesti kerületek újonnan beépült részein ez az érték meghaladta a 6 fokot.
A lakosság sérülékenysége is eltérő képet mutat. Bár a Budai-hegyekben alacsonyabb a hőterhelés, a lakosság itt nagyobb sérülékenységet mutat. Pesten ezzel szemben szórtan, részben a külső kerületekben találhatók azok a tömbök, amelyek mind a hőterhelés, mind a lakossági sérülékenység szempontjából a legrosszabb helyzetben vannak.
A csapadékmennyiség változása is aggodalomra ad okot. Előrejelzések szerint 2030 és 2050 között átlagosan 1 százalékkal nő az éves csapadékmennyiség, 2050 és 2070 között pedig várhatóan 3–5 százalékkal. A probléma azonban az, hogy ez a növekedés főként a téli és őszi hónapokban várható, míg nyáron csökken a csapadék mennyisége. Ugyanakkor az előrejelzések szerint az éves szinten a 10 mm-t meghaladó csapadékos napok száma növekedni fog.
A főpolgármester által ismertetett adatok több független szakmai vizsgálaton alapulnak. Az egyik kutatást az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) készítette a LIFE VárosiEső projekt keretében. Ez a vizsgálat a város területére, körülbelül 1 km-es felbontásban számolta ki a hő- és szélterhelés várható növekedését 2031 és 2060 között. Egy másik kutatás a fővárosi csapadékmérési adatokra épült, és 15 klímamodell felhasználásával 10 perces felbontású csapadékidősorokat állított elő, amelyek a csatornahálózat és a víztározók méretezésének ellenőrzésére szolgálnak. Emellett a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályán egy távérzékeléses és térinformatikai vizsgálat is készült a budapesti hőszigethatásról.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a hosszú távú gondolkodás a legfontosabb feladat. Kiemelte, hogy a politikai siker mérése gyakran a pillanat uralásában rejlik, ám a klímaváltozás kihívásai éppen az ellenkező képességet, a következmények előrelátását igénylik. A főpolgármester szerint Budapest az elmúlt években is igyekezett irányt mutatni, és minden elérhető uniós forrást zöld, vízgazdálkodási, fenntartható energia és zöldebb közlekedési fejlesztésekre fordított. Hozzátette, hogy a most hazahozott uniós források és a város pénzügyi konszolidációjának egyik fő célja, hogy Budapest nagyobb léptékben folytathassa ezt a munkát, mivel a városvezetés tisztában van azzal, mit és hol kell tenni a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása