Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója az ATV Egyenes beszéd című műsorában jelentette be, hogy péntek reggel 9 órára rendelték be a minisztériumba, ahol szerződését felbontják. Elmondása szerint az államtitkár-helyettes jelezte, hogy közös megegyezéssel szeretnék lezárni a munkaviszonyát, a közigazgatási államtitkár jelenlétében.
A főigazgató sérelmezi, hogy nem Tarr Zoltán miniszterrel és Nagy Ervin kulturális államtitkárral tárgyalhat. Kijelentette, csak abban az esetben írja alá önként a felmentését, ha írásban rögzítik a szakmai okokat, amelyek miatt távoznia kell a Nemzeti Színház éléről. Vidnyánszky szerint jelenleg az ideológiák félretételéről kellene szólnia mindennek, és a színház jól működik, példátlan nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.
Vidnyánszky Attila a műsorban arról beszélt, hogy a minisztérium közös megegyezéssel akarja megszüntetni a munkaviszonyát. Amennyiben nem írja alá a felajánlott megállapodást, akkor felmentik, ami egy évnyi fizetésének kifizetését vonná maga után. A főigazgató szerint a legnagyobb hiba, amit találtak nála, az volt, hogy két évvel ezelőtt a karácsonyi jutalmat januárban adták ki, engedély nélkül.
A Telex színházi forrásokra hivatkozva eközben arról számolt be, hogy Vidnyánszky Attila már egy ideje fontolgatta a távozását, és ő maga kezdeményezte munkaviszonyának közös megegyezéssel történő felmondását. Ez az információ eltér a főigazgató által a televíziós műsorban elmondottaktól, ahol őt menesztendő félként pozicionálta.
Nagy Ervin kulturális államtitkár a kampány során többször is kritizálta Vidnyánszky Attila tevékenységét, kijelentve, hogy szerinte távoznia kellene, mert az előző kormányzat „furkósbotja” volt, és „óriási bűnöket” követett el a magyar színházi életben. Vidnyánszky erre reagálva Alföldi Róbert példáját hozta fel, aki a kormányváltás után még három évig betöltötte pozícióját.
A forrás megjegyzi, hogy Vidnyánszky Attila szerepe jelentősebb volt, mint Alföldié, hiszen az előző kormányzat kulturális intézkedéseit támogatta, tagja volt az NKA bizottságának, és 2020-ban a szétvert SZFE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Vidnyánszky a műsorban jelezte, hogy szeptember 1-jével már nem ő lesz a Nemzeti Színház vezetője.
Az ügy rávilágít a kulturális intézmények vezetői pozícióinak politikai érzékenységére és a hatalomváltásokkal járó személycserékre. Vidnyánszky Attila álláspontja szerint a szakmai indokok hiánya sérti a méltányosságot, és csak akkor hajlandó aláírni a közös megegyezést, ha tisztázottak a távozásának okai. A miniszteri reakció, amely „rosszhiszemű állításokról” és „hisztériakeltésről” beszél, tovább élezi a helyzetet, és megkérdőjelezi a párbeszéd lehetőségét.
A Telex információja, miszerint Vidnyánszky maga kezdeményezte a távozását, ellentmondásos képet fest a helyzetről, és felveti a kérdést, hogy valójában ki kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését. A miniszter által említett „átlátható kulturális működés” és a „tisztességes párbeszéd” fontossága kiemeli, hogy a kulturális szféra szereplői és a fenntartó közötti viszony rendezése kulcsfontosságú a jövőre nézve.
Tarr Zoltán miniszter Facebook-bejegyzésében nem cáfolta konkrétan Vidnyánszky Attila menesztését, csupán az igazgató állításait nevezte valótlannak és rosszhiszeműnek. Ez a reakció nyitva hagyja a kérdést a főigazgató jövőjével kapcsolatban, miközben a minisztérium célja az átlátható működés és a társulat, valamint a nézők érdekeinek előtérbe helyezése.
Amennyiben Vidnyánszky nem írja alá a közös megegyezést, felmentésére kerülhet sor, ami jelentős anyagi vonzattal járhat az állam számára. Az ügy várhatóan további fejleményeket hoz a magyar kulturális életben, különösen a Nemzeti Színház vezetésének kérdésében, amely hosszú távon befolyásolhatja az intézmény művészeti irányvonalát és működését.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása