A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai váratlan fordulatot mutattak az albérletpiacon: júliusban meglepően visszafogott maradt a bérleti díjak emelkedése, mind a fővárosban, mind országos szinten. Ez az eredmény különösen figyelemre méltó, mivel a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése hagyományosan az albérletpiaci főszezon kezdetét jelöli, amikor is a kereslet jelentősen megnő, és ezzel együtt az árak is jellemzően meredeken emelkednek.
A KSH és az ingatlan.com által közösen publikált lakbérindex csütörtökön közzétett adatai szerint júliusban országosan 1,6 százalékkal nőttek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Budapesten ehhez hasonló, 1,7 százalékos havi drágulást mértek. Az MTI-nek küldött elemzés kiemelte, hogy bár a nyári albérletpiaci főszezon kezdetével ismét emelkedésnek indultak a bérleti díjak, a havi drágulás mértéke a korábbi évek azonos időszakához képest szerénynek mondható. Ez a visszafogott növekedési ütem eltér a megszokott piaci dinamikától, és az albérlők számára kedvezőbb helyzetet teremthet a lakáskeresés során.
Az éves összevetésben mért bérletidíj-emelkedés is mérsékeltebb képet mutat. A fővárosban és országos szinten egyaránt 5-5,5 százalékos drágulás történt az elmúlt egy évben. Ez az adat jelentősen elmarad a korábbi években tapasztalt 10-11 százalékos éves emelkedési ütemtől. Az elemzők szerint ez a lassulás arra utalhat, hogy az albérletpiac egy stabilabb, kiszámíthatóbb fázisba lépett, ami hosszú távon is kedvezőbb lehet a bérlők számára, akik az elmúlt években jelentős áremelkedésekkel szembesültek.
Az egyetemi városok átlagos bérleti díjai augusztus elején a következőképpen alakultak: Budapesten az átlagos lakbér 260 ezer forint volt. A vidéki felsőoktatási központok közül Debrecenben 220 ezer forintot, Szegeden 210 ezer forintot, míg Győrben és Székesfehérváron egyaránt 200 ezer forintot kellett átlagosan fizetni egy albérletért. Pécsen 180 ezer forint, Miskolcon pedig a legalacsonyabb, 130 ezer forintos középértéket regisztrálták. Ezek az adatok betekintést nyújtanak abba, hogy a diákok és a fiatal munkavállalók milyen költségekkel szembesülhetnek az egyes városokban.
A KSH elemzése rávilágít arra is, hogy a mostani havi drágulás mértéke az elmúlt években rendkívül ritka jelenség. A 2020 óta eltelt időszakban mindössze egyetlen alkalommal, 2025 júliusában volt ennél kisebb az országos havi emelkedés, akkor 1,4 százalékos drágulást mértek. Ez a történelmi összehasonlítás is megerősíti, hogy a 2026. júliusi adatok egy szokatlanul visszafogott piaci mozgást jeleznek, ami eltér a ponthatárok kihirdetését követő, jellemzően intenzívebb áremelkedéstől. Ez a tendencia potenciálisan enyhítheti a lakáskeresők terheit a nyári főszezonban.
Az albérletpiac jelenlegi alakulása tehát egyfajta megkönnyebbülést hozhat a bérlők számára, akik a korábbi években jelentős áremelkedésekkel néztek szembe. A mérsékelt havi és éves drágulás, valamint a stabilabb árszintek az egyetemi városokban egyaránt arra utalnak, hogy a piac egy kiegyensúlyozottabb időszakba léphetett, ami hosszú távon is fenntarthatóbb lakhatási feltételeket biztosíthat.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása