Vádat emelt az ügyészség az Alapjogokért Központ egyik munkatársa, Koskovics Zoltán ellen, mert egy tiltott, önkényuralmi jelképet használt egy közösségi média posztban. Az esetről Hadházy Ákos korábbi országgyűlési képviselő számolt be a Facebook oldalán. A bejegyzés egy szivárványos zászlót ábrázolt, amelyre horogkeresztet montíroztak, és a tavalyi Budapest Pride idején jelent meg az X platformon.
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, tavaly júniusban tette közzé a vitatott képet az X-en, a Budapest Pride felvonulás idején. A poszt egy szivárványos zászlót mutatott be, amelyre egy horogkeresztet helyeztek rá. Hadházy Ákos azonnal feljelentést tett az ügyben, bár megjegyezte, hogy a homofób üzenet önmagában is sértő és ostoba volt, a feljelentés jogi alapja kizárólag a horogkereszt használata miatt volt lehetséges.
A rendőrség kezdetben elutasította a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a bejegyzést azóta törölték, és így nem állapítható meg, hányan látták. Az ügyészség azonban felülbírálta ezt a döntést, megállapítva, hogy egy egyszerű internetes kereséssel könnyen kideríthető, hányan látták és kommentelték a posztot. Hadházy emlékeztette az ügyészséget, hogy az információ percek alatt elérhető, mire az ügyész elrendelte a nyomozás újbóli megnyitását. Ennek eredményeként most vádat emeltek Koskovics Zoltán ellen, aki akár kilencven nap szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel is sújtható.
Az Alapjogokért Központ, amelynek Koskovics Zoltán a munkatársa, szoros kapcsolatban áll a Fidesz pártjával. Az intézet önmeghatározása szerint a „nemzeti identitás, a szuverenitás és a keresztény hagyományok megőrzésére” fókuszál a globalizáció közepette. Az Orbán-kormányok idején az agytröszt jelentős állami támogatásban részesült, ami hozzájárult működéséhez és projektjeihez.
Az Alapjogokért Központ egyik kiemelt projektje a CPAC Hungary, amely világszerte jobboldali politikusok és véleményformálók találkozóhelyévé vált. Ezen eseményeken rendszeresen Orbán Viktor miniszterelnök a főelőadó. A Budapest Pride-ot, amelynek idején a vitatott poszt született, az Orbán-kormány korábban „betiltotta”, ami tovább árnyalja az esemény politikai kontextusát.
Az ügy rávilágít a közszereplők és a velük kapcsolatban álló személyek online megnyilvánulásainak jogi és társadalmi következményeire. A tiltott önkényuralmi jelképek használata súlyos jogi kategóriába esik Magyarországon, függetlenül a poszt mögötti szándéktól vagy a törlés tényétől. Az ügyészség döntése, miszerint az interneten fellelhető adatok alapján is folytatható a nyomozás, precedens értékű lehet a hasonló esetekben.
Hadházy Ákos nyilatkozata, miszerint a propaganda az Orbán-rendszer egyik legsúlyosabb bűne és leghatékonyabb eszköze volt, és a propagandistákat nem szabad elfelejteni, szélesebb társadalmi és politikai kontextusba helyezi az esetet. Ez a kijelentés a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza, még akkor is, ha valaki „csak parancsot követett”. Az ügy így nem csupán egy egyéni jogi eljárás, hanem a szólásszabadság és a felelősségvállalás határairól szóló szélesebb párbeszéd része.
Koskovics Zoltánra a vádak alapján kilencven napig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés várhat. Az ügy kimenetele jelentős üzenetet küldhet a közösségi médiában megnyilvánuló közszereplők számára a jogi keretek betartásának fontosságáról. A jogi eljárás lezárása tisztázhatja a tiltott jelképek online használatának következményeit, különösen, ha azokat politikai vagy társadalmi üzenetek közvetítésére használják.
Az eset emlékeztet arra, hogy a digitális lábnyomok, még a törölt posztok esetében is, nyomon követhetők és jogi következményekkel járhatnak. Az ügyészség határozott fellépése az elsődleges rendőrségi elutasítás ellenére is azt mutatja, hogy az igazságszolgáltatás képes reagálni a modern kommunikációs kihívásokra. A döntés hozzájárulhat a közbeszéd minőségének javításához és a gyűlöletbeszéd visszaszorításához a nyilvános platformokon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása