Az idei nyári szezonban szokatlan és aggasztó események sorozata borzolja a kedélyeket a horvát tengerparton, Split közelében. A Kastelai-öbölben egy becslések szerint 70 kilogrammos álcserepesteknős már öt alkalommal támadott meg fürdőzőket, ami jelentős riadalmat keltett a helyi lakosok és a nyaralók körében.
Ez a szokatlan viselkedés azonnali figyelmet igényelt a hatóságoktól és a tengerbiológusoktól. A szakértők igyekeznek magyarázatot találni a jelenségre, miközben a biztonsági intézkedések fontosságára hívják fel a figyelmet.
Július 22. óta öt feljegyzett álcserepesteknős támadás történt a Kastelai-öbölben, ami példátlan eseménysorozatnak számít a térségben. A legutóbbi incidens vasárnap délután zajlott Kastel Luksicban, a Miljenko és Dobrila strandon, ahol egy fiatal férfit ért harapás a háta alsó részén.
Szemtanúk beszámolói szerint a teknős már hosszabb ideje ugyanazon a területen tartózkodik, rendszeresen felbukkan a fürdőzők közvetlen közelében. Az állat jellemzően hátulról közelíti meg az embereket, ami meglepetésszerűvé teszi a támadásokat.
A korábbi esetek után sokan azt hitték, hogy a felelős állat elhagyta a térséget, azonban a vasárnapi támadás megerősítette, hogy a teknős továbbra is a környéken tartózkodik. A sajtóban közölt becslések szerint az állat súlya körülbelül 70 kilogramm, ami tekintélyes méretet jelent a tengeri élőlények között.
Milena Micic, a pulai akvárium szakértője, aki sérült tengeri teknősök rehabilitációjával is foglalkozik, részletes magyarázatot adott a teknős szokatlan viselkedésére. Elmondása szerint az álcserepesteknős szigorúan védett, vándorló faj, amelyre alapvetően nem jellemző a területvédő magatartás.
Azonban a Kastelai-öbölben tapasztalt agresszió hátterében az állhat, hogy egy hím példány egy nőstényt véd a párzási időszakban. Ez a körülmény átmenetileg territoriálissá teheti az állatot, ami magyarázatot adhat a fürdőzők elleni támadásokra és a fokozott védekező ösztönre.
A szakértő hangsúlyozta, hogy ez valószínűleg egy átmeneti jelenség, amely várhatóan még néhány napig, legfeljebb néhány hétig tarthat. Fontos megjegyezni, hogy a Kastelai-öböl nem számít ideális fészkelőhelynek az álcserepesteknősök számára, mivel az ottani strandok nem homokosak, ami tovább erősíti az átmeneti jelenlét elméletét.
Antonija Zanic, a Kastel Stari-i sürgősségi szolgálat vezetője komolyan figyelmeztetett az álcserepesteknős harapásának lehetséges következményeire. Bár az állatnak nincsenek fogai, rendkívül erős szarukávája és állkapcsa jelentős sérüléseket okozhat.
A harapás következtében zúzódások, véraláfutások, vágott sebek és akár súlyosabb szövetkárosodások is felléphetnek. Ezek a sérülések ráadásul könnyen elfertőződhetnek a tengeri környezetben, ami azonnali és szakszerű orvosi ellátást tehet szükségessé.
Milena Micic szerint az állat áthelyezése nem jelent hatékony vagy hosszú távú megoldást a problémára. Az álcserepesteknősök vándorló természetük miatt egy másik helyre szállítva is visszatérhetnének, vagy hasonló problémákat okozhatnának máshol, anélkül, hogy a probléma gyökerét kezelnék.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a különböző tengeri állatok jelenléte az Adrián nyáron természetes jelenség. Az embereknek el kell fogadniuk, hogy osztoznak a vízen ezekkel az élőlényekkel, és meg kell tanulniuk tiszteletben tartani a természetes élőhelyüket, miközben megteszik a szükséges óvintézkedéseket.
A kialakult helyzetre való tekintettel a szakértők konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a fürdőzők biztonságának garantálására. Azt tanácsolják, hogy az érintett strandon helyezzenek ki figyelmeztető táblákat, amelyek egyértelműen tájékoztatják a látogatókat a teknős jelenlétéről és a lehetséges veszélyekről.
Emellett azt javasolják, hogy amíg az állat a környéken tartózkodik és agresszív viselkedést mutat, a fürdőzők kerüljék a vízbe menést az adott partszakaszon. Ez az ideiglenes korlátozás segíthet megelőzni a további incidenseket és megóvni az embereket a sérülésektől.
Az álcserepesteknősök elsősorban kagylókkal, tengeri sünökkel és más, a tengerfenéken élő élőlényekkel táplálkoznak, amelyeket erős kávájukkal törnek fel. Az Adria északi része fontos táplálkozóhely számukra, ami magyarázza gyakori jelenlétüket a térségben, még ha a fészkelés nem is jellemző.
Ezek az állatok rendkívül nagyméretűre is megnőhetnek; a hosszuk meghaladhatja a 120 centimétert, tömegük pedig akár a 200 kilogrammot is. A jelenlegi eset rávilágít a vadon élő állatokkal való együttélés kihívásaira és a természet tiszteletben tartásának, valamint a megfelelő óvintézkedések megtételének fontosságára a tengerparti turizmus során.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása