A Mátrafüred és Mátraháza között elhelyezkedő Sástó, Magyarország egyik legmagasabban fekvő állóvize, idén nyáron ismét kritikus vízhiánnyal küzd. A tómeder nagy felületen kiszáradt, a partközeli részeken alig maradt víz, ami a Heves vármegyei Heol.hu augusztus eleji helyszíni fotósorozata alapján a kiszáradás közeli állapotot mutatja. Az átlagosan 96 centiméteres vízmélység helyett sokfelé csupán vékony vízréteg található, ami lehangoló látványt nyújt a látogatóknak.
A Sástó, amely a Gyöngyös melletti kirándulóövezet egyik legismertebb pontja, vadkacsákban gazdag élőhely, és a közelben működő kalandparkkal együtt egész napos programot kínál a turistáknak. A nyári szezon csúcspontján azonban éppen a víz hiánya rontja az élményt és aggodalomra ad okot. A tómederben tapasztalható drasztikus vízszintcsökkenés közvetlen hatással van a helyi ökoszisztémára és a turizmusra egyaránt.
A Sástó nem természetes eredetű állóvíz, hanem egy mesterségesen kialakított tó, amelynek keletkezési története magyarázza jelenlegi sérülékenységét. Az egykori, közel kéthektáros mocsaras, lápos, sással benőtt területet 1953-ban csapolták le Varga Ferenc akkori tanácselnök rendelete alapján. Ekkor alakították ki a ma is látható szigeteket és a tómedret, így a tó nem rendelkezik érdemi természetes vízutánpótlással.
Víztartaléka néhány érből és forrásból, valamint kizárólag a csapadékból és a talajvízből származik, melyek tartós aszály idején elsőként apadnak el. A 2022-es nyári aszály idején a tavat tápláló erek és források mind kiapadtak, és a helyszíni tapasztalatok szerint idén is hasonló, rendkívül súlyos folyamat zajlik. Ez a helyzet komoly kihívás elé állítja a tó ökológiai egyensúlyát és fennmaradását.
A mátrai tó állapota beleillik egy jóval nagyobb, országos vízhiányról szóló képbe, amely Magyarországon tapasztalható. Az Index riportsorozatában bejárta az ország legfontosabb természetes vizeit, a Velencei-tó kiszáradó medrétől a rekordalacsony Dunáig, és a tapasztalat mindenütt hasonló volt. Ez a jelenség rávilágít a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válására.
A tartós szárazság már régen nem csak természetvédelmi ügy, hanem komplex társadalmi és gazdasági probléma. Egyidejűleg sújtja a mezőgazdaságot, a hajózást, az energiaellátást és a turizmust. A strandok bezárása és a vendégéjszakák elmaradása közvetlenül érinti a helyi vállalkozásokat és a megélhetést, így a vízhiány széleskörű negatív hatásokkal jár.
A szakmai vélemények szerint, ha a nyarak egyre szélsőségesebbé válnak, a Sástó hosszú távú fennmaradása is kérdésessé válhat. A tó számára évről évre gyakorlatilag egyetlen menekülési útvonal marad: a kellő mennyiségű eső. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter július végén rendkívüli készültséget rendelt el az aszály miatt, válaszul az országos vízhiányra.
A Vízügyi Igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban dolgoznak a vízhiány kezelésén. A hosszabb távú megoldásokról szóló vitában egyre gyakrabban kerülnek elő a vízmegtartó beruházások és az előre meghatározott aszályfokozatok, melyek a talajnedvesség, a csapadékhiány és a tározók telítettsége alapján automatikusan lépnének életbe. A Sástó esetében azonban, mint vízutánpótlás nélküli mesterséges tónál, a meder gyors feltöltéséhez továbbra is kizárólag a csapadékra van szükség, a komplexebb rendszerek gyors segítséget nem nyújtanak.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása