Az idei nyár második hőhulláma jelentős kihívást jelent az emberi szervezet számára, különösen a mentális egészségre és a kognitív funkciókra gyakorolt hatásai miatt. A szakértők egyre inkább hangsúlyozzák a hőség idegrendszerre gyakorolt stresszhatását, melyre tudatos megküzdési stratégiák kidolgozása válhat szükségessé.
A hőkupola ismételten elérte hazánkat, és hatásai messze túlmutatnak a fizikai kényelmetlenségen. Az idegrendszer rendkívül érzékenyen reagál a magas hőmérsékletre, elsősorban az agyunkat érintve, ami jelentős stressz alá helyezi a szervezetet.
Kutatások szerint már tizenöt percnyi extrém hőségnek való kitettség is drasztikusan ronthatja a koncentrációt, a memóriát és a döntéshozatali képességet. Ennek oka, hogy a test a hőszabályozás során elvonja a vért és az energiát az agytól, hogy a létfontosságú szerveket hűtse.
Mészáros Dóra pszichológus szerint a szervezet ilyenkor folyamatosan túlélő üzemmódban működik. Ez csökkenti az érzelemszabályozásra fordítható energiát, ami fokozott ingerlékenységhez és impulzív döntésekhez vezethet.
Susan Albers, a Cleveland Clinic pszichológusa megerősíti, hogy a szokatlanul nagy stressz megemeli a kortizolszintet, tovább merítve az érzelmi energiát. Emellett a hőség rontja az alvás minőségét, ami kialvatlansághoz, türelmetlenséghez és feszültséghez vezet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint a tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet kumulatív terhelést jelent az emberi szervezet számára. Ez növeli a hőhatás miatti megbetegedések és halálozások kockázatát.
A hőhullámok rövid idő alatt közegészségügyi vészhelyzeteket idézhetnek elő, megnövekedett halálozási arányt és társadalmi-gazdasági következményeket okozva. Ilyenek például a munkaképesség és a munkaerő-termelékenység csökkenése.
A hőség az egészségügyi szolgáltatások kapacitását is csökkentheti, különösen, ha áramellátási zavarokkal párosul. Ez megzavarhatja az intézmények, a közlekedés és a vízellátás működését, tovább növelve a stresszt és a szorongást.
Nem csupán a hőség, hanem a klímaváltozás egésze is negatívan hat a mentális egészségre. Ennek okai közé tartozik a klímaszorongás, valamint a változások okozta fizikai tünetek, mint a migrén vagy a vérnyomásproblémák.
Miskó Krisztina tanulmánya szerint a klímaválság mentális egészségre gyakorolt hatásai közvetlen, közvetett és hosszú távú pszichológiai következményekre oszthatók. A mentális egészség nem csupán a pszichés betegségek hiánya, hanem az érzelmi rugalmasság és a pszichoszociális jóllét is.
Ez magában foglalja a harmonikus életvitelt, az egyéni célok megvalósítását, a tartós emberi kapcsolatokat és a mindennapi feszültségek kezelésének képességét. A klímaváltozás okozta pszichés romlás azonban mindezt megnehezíti.
A Környezetgazdálkodási Folyóirat kutatása rámutatott, hogy a hőkupola okozta stressz gyakrabban érinti az alacsonyabb iskolázottságú, egészségbiztosítással nem rendelkező vagy vidéki területeken élő embereket. A stresszérzelem ebben az esetben közvetítő hatást fejt ki.
A hőség csökkentheti az egészségügyi tevékenységeket és növelheti az alkoholfogyasztást, ami tovább ronthatja a pszichológiai jóllétet. Fontos felismerni, hogy az idegrendszer nem kezeli külön-külön a stresszhatásokat, hanem azok egymásra rakódnak.
Mészáros Dóra hangsúlyozza az önismeret fontosságát a megterhelő időszakokban, különösen az emberi kapcsolatok kezelésében. A testi állapot és a lelki működés közötti összefüggés felismerése segíthet a tudatosabb reakciókban.
A helyes táplálkozási szokások és a testmozgás, különösen az alacsonyabb megterhelésű tevékenységek, mint a jóga, pilátesz, séta vagy úszás, enyhíthetik a hőség mentális egészségre gyakorolt káros hatásait. Nem javasolt a személyes rekordok megdöntése extrém melegben.
Emma Lawrence, az Oxfordi Egyetem pszichológus doktora a közösségi időtöltést ajánlja, mivel a másokkal való interakció javítja a mentális állapotot. A pozitív élmények gyűjtése elengedhetetlen a pszichésen megterhelő időszakokban, mint egy hőhullám.
Ezek a tapasztalatok sokakban megerősítik a klímaváltozással kapcsolatos félelmeket, ezért az alkalmazkodás és a tudatos megküzdés kiemelten fontos.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása