Az Alkotmánybíróság csütörtökön teljes ülésén vizsgálja meg a Fidesz-KDNP által benyújtott négy beadványt, amelyek az alaptörvény legutóbbi, tizenhatodik és tizenhetedik módosításának egyes rendelkezéseinek megsemmisítését célozzák. A testület napirendjéből kiderült, hogy az ellenzéki pártszövetség utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságon, vitatva a módosítások jogszerűségét bizonyos pontokon.
A beadványok középpontjában több kulcsfontosságú alkotmányos kérdés áll. Az egyik legfontosabb kifogásolt passzus Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozik. A Fidesz-KDNP álláspontja szerint az alaptörvény módosítását nem általános érvényű szabály megalkotására használták fel, hanem egy konkrét személy közhatalmi tisztségéből való eltávolítására.
Sulyok Tamás megbízatása a 17. alaptörvény-módosítás aláírását követő napon, 2026. július 20-án szűnt meg, ezt követően Forsthoffer Ágnes, a parlament elnöke látta el ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket.
A Fidesz-KDNP emellett megtámadta azt a módosítást is, amely lehetőséget teremtett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogainak visszavételére, ami potenciálisan az alapítványok megszüntetéséhez vezethet. Ez a rendelkezés jelentős hatással lehet a közérdekű feladatokat ellátó szervezetek működésére és függetlenségére.
További vitatott pont az országgyűlési képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlát bevezetése. Az alaptörvény módosítása kimondja, hogy az a személy, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő, nem szerezhet parlamenti mandátumot. A Fidesz-KDNP ezt a korlátozást is alkotmányellenesnek tartja, és annak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.
Végül, az ellenzéki pártszövetség az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is megtámadta, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát. Ez a módosítás az alkotmánybírák mandátumának hosszára és a bírói függetlenségre vonatkozóan vet fel kérdéseket.
A beadványok tárgyalása során az Alkotmánybíróság előtt olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyek túlmutatnak a jelenlegi politikai konfliktuson, és hosszabb távon befolyásolhatják az alkotmányos rendszert. A Fidesz képviselői egy további jogi lépést is kezdeményeztek, kérve az Alkotmánybíróságot, hogy az ügy érdemi elbírálása előtt kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál. Ezáltal az ügy nemcsak magyar alkotmányjogi, hanem uniós jogi szempontból is vizsgálhatóvá válna.
Az Alkotmánybíróság döntése jelentős precedenst teremthet a jövőbeni alaptörvény-módosítások és az alkotmányos intézmények működése szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása