Tompa Andrea író a Buksó podcast legújabb adásában adott interjút, amelyben mélyrehatóan beszélt új regényéről, a „Kiváló testek” című műről, valamint arról, hogy milyen események vezettek az alkotás megszületéséhez. Az író kiemelte, hogy a „Meseország mindenkié” című gyerekkönyv körüli heves társadalmi és politikai viták jelentős hatással voltak rá, és katalizátorként szolgáltak az új regényének alapgondolatához.
Az interjúban Tompa Andrea felidézte azt a momentumot, amikor egy parlamenti képviselő nyilvánosan ledarálta a „Meseország mindenkié” kötetet. Ezt a gesztust az író „majdnem könyvégetésnek megfelelőnek” minősítette, hangsúlyozva annak súlyát és szimbolikus jelentőségét. Mivel maga is szerzője volt a szóban forgó gyűjteménynek, az eset mélyen érintette. Az incidens, valamint az azt követő széleskörű társadalmi reakciók – a heves indulatok és a szolidaritás megnyilvánulásai egyaránt – felnyitották a szemét a magyar társadalomban rejlő feszültségekre és az emberi összetartás erejére. Ez a kettős tapasztalat, a megosztottság és az összefogás egyidejű jelenléte, adta az alapgondolatot a „Kiváló testek” című regényéhez, amely ezeket a komplex társadalmi jelenségeket igyekszik feldolgozni irodalmi eszközökkel.
A „Kiváló testek” című regény központi üzenete rendkívül aktuális és provokatív: a hatalomnak semmi köze nem lehet ahhoz, hogy ki kit szeret, vagy hogy kivel létesít testi kapcsolatot. A mű érzékletesen boncolgatja az emberi intimitás sokféleségét, és élesen elhatárolja a magánszférát az állami beavatkozástól. A regény többek között az azonos neműek szerelmét, a férfiak közötti testi érintkezés különböző formáit, valamint az emberi kapcsolatok intimitását vizsgálja. Emellett hangsúlyosan megjelenik benne a művészet ereje, különösen a festészet és a tánc, mint az önkifejezés és a szabadság eszközei. A könyv foglalkozik az öregedés témájával is, bemutatva az emberi test és lélek változásait az idő múlásával. Az erőszak jelensége is fontos szerepet kap, mind a társadalmi, mind a személyes szférában, rávilágítva annak pusztító hatásaira.
A történet a szerző szülővárosában, a 70-es évek Kolozsvárján játszódik, a kommunista Ceaușescu-rendszer idején. Ez a korszak a román történelem egyik legsötétebb időszaka volt, amikor a rezsim a polgárai millióit figyeltette meg, és a Securitate, a hírhedt titkosrendőrség árnyéka szinte mindenre rávetült. Ebben az elnyomó és félelemmel teli környezetben Tompa Andrea hősei a művészetben és a szerelemben keresik a szabadság lehetőségét. A regény bemutatja, hogyan próbálnak az egyének megőrizni emberi méltóságukat és önazonosságukat egy olyan rendszerben, amely folyamatosan igyekszik korlátozni és ellenőrizni az élet minden területét. A művészet és az intimitás menedéket és ellenállási formát kínál, lehetővé téve a szereplők számára, hogy megtalálják az önkifejezés és az emberi kapcsolatok autentikus formáit a szigorú állami kontroll ellenére. Kolozsvár, mint a történet helyszíne, nem csupán háttérként szolgál, hanem maga is aktív résztvevője a cselekménynek, tükrözve a kor hangulatát és a városban élő emberek mindennapi küzdelmeit.
Az interjúban elhangzott fontosabb gondolatokat a Telex cikkében szövegesen is összefoglalták, részletesebb betekintést nyújtva Tompa Andrea gondolataiba és az új regény hátterébe. A Buksó podcast sorozat következő adása két hét múlva, augusztus 25-én érkezik, további érdekes beszélgetéseket ígérve a hallgatóknak.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása