Több mint kétszáz magyar művész, köztük Cserhalmi György, Deák Kristóf és Reisz Gábor, nyílt levélben fordult az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) jelenlegi helyzetével kapcsolatban. A hétfői keltezésű dokumentum súlyos legitimációs és autonómia problémákat vet fel az egyetem működésével kapcsolatban, különös tekintettel a kuratórium és a szenátus összetételére és döntéshozatalára.
Az egyetem vezetése még a levél nyilvánosságra kerülése előtt közleményben reagált, határozottan visszautasítva a szenátus legitimitását megkérdőjelező állításokat. Álláspontjuk szerint a kritikusok felvetéseinek semmiféle intézményi vagy jogi alapja nincs, és a testület szabályosan, a minisztérium iránymutatásai szerint járt el.
A művészek által aláírt levél szerint a 2020. augusztus 31-i alapítványi átalakítás, mely ellen széles körű tiltakozás bontakozott ki, jogi-politikai és legitimációs törést okozott az intézmény életében. Az aláírók kifogásolják, hogy a kuratóriumi tagok kijelölésekor nem vették figyelembe az egyetem sajátos helyzetét, és megszakadt az autonóm egyetemi közösség folytonossága.
A levél állítása szerint a politikai döntéssel létrehozott struktúrában kijelölt kuratóriumi tagok teljesen átalakították az egyetem vezetését, melynek tagjai ma is az SZFE élén állnak. A szenátus jelentős részét olyanok alkotják, akik vezetői pozíciójukból adódóan automatikusan tagjai a testületnek, a fennmaradó pozíciók megválasztásának módja pedig nem biztosítja az egyetemi autonómia és a közösségi legitimáció garanciáit.
Az aláírók szerint az átalakítás óta az egyetem elvesztette az Ódry Színpadot, szakmai megbecsültségét, társadalmi elismertségét, közösségi jellegét és szabad szellemiségét. Kifogásolják, hogy a Doktori Iskola doktoranduszainak nincs szavazati joga a szenátusban, és a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) is lemondásra szólította fel a vezetőséget. Elfogadhatatlannak tartják, hogy szakmailag vállalhatatlan döntésekért felelős vezetők, illetve pedagógiai gyakorlattal nem rendelkező politikai funkcionáriusok vezetői pozíciókat töltsenek be az egyetemen.
Az egyetem vezetősége közleményében hangsúlyozta, hogy a szenátus az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által meghatározott eljárásrend szerint, titkos szavazással rangsorolta a kuratóriumi tagságra beérkezett pályázatokat, melyben a HÖK delegáltjai is részt vettek. Cáfolták azt is, hogy a Doktorandusz Önkormányzat delegáltjának hiánya konfliktusból fakadna, mivel az új delegált megválasztása a doktorandusz hallgatói közösség hatásköre.
A nyílt levélben megfogalmazott kritikák gyökerei a 2020-as alapítványi modellváltásig nyúlnak vissza, amikor az akkori kormány nem nevezte ki az utolsó, autonóm szenátus által megválasztott rektort, Upor Lászlót. Ezt követően az oktatói kar jelentős része távozott, és az új fenntartói rendszerben kinevezett oktatói és vezetői kör vált meghatározóvá az intézményben.
A feszültség már korábban, a tavasz folyamán is nyilvánosságra került. Április 29-én egy összegyetemi hallgatói fórumon az Uránia Filmszínházban Csuja László és Stőhr Lóránt oktatók váratlanul lemondásra szólították fel az egyetem vezetését és a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának tagjait, köztük Vidnyánszky Attila elnököt. Indoklásuk szerint az intézmény nem az uniós szabályoknak megfelelően működik, és autonómiájától megfosztották.
Az egyetem másnap kiadott közleményében „méltatlan magánperformance”-nak nevezte a két oktató fellépését, bár jelezték, hogy a vezetők higgadtan fogadták a véleménynyilvánítás szokatlan formáját. A Hallgatói Önkormányzat, amely eleinte elhatárolódott az akciótól, később szintén lemondásra szólította fel a vezetőséget, jelezve a belső feszültségek mélységét.
A nyílt levél és az egyetem válasza rávilágít az SZFE körüli folyamatos legitimációs és autonómia vitákra, amelyek a 2020-as modellváltás óta meghatározzák az intézmény megítélését. A művészek egy szakmailag hiteles, független és széles körű bizalmat élvező kuratóriumot sürgetnek, amely képes helyreállítani az egyetem autonómiáját és szakmai hitelességét, függetlenül a jelenlegi vezetéstől és a kultúrpolitika meghatározó szereplőitől.
Az egyetem vezetősége ezzel szemben a szabályos eljárásrendet és a minisztériumi iránymutatásokat hangsúlyozza, visszautasítva a kritikákat, mint egy szűk érdekkör álláspontját. Ez a szembenállás azt mutatja, hogy az intézményen belüli és kívüli szakmai közösség jelentős része továbbra is alapvető kérdésekben eltérő állásponton van az egyetem irányításával és jövőjével kapcsolatban.
A vita nem csupán az SZFE belső ügye, hanem szélesebb körű kérdéseket vet fel a magyar felsőoktatás alapítványi modelljének működésével és az egyetemi autonómia garanciáival kapcsolatban. A művészek felhívása, hogy a minisztérium hagyja figyelmen kívül a jelenlegi szenátus javaslatait a kuratóriumi pályázatok ügyében, a bizalomhiány mélységét jelzi.
A levél írói korábbi egyeztetési kísérleteikre is emlékeztetnek, melyek során a Freeszfe és az egyetem megújításáért aggódó tanárok is keresték a minisztériumot, de válasz eddig nem érkezett. Ez a helyzet további párbeszédre és megoldásokra vár, amelyek rendezhetik a kialakult feszültséget.
Az egyetem vezetése közleménye szerint folytatják az új szenátus megválasztásának előkészítését, és a rendezett intézményi átalakulásra, a szakmai munkára, valamint a tárgyszerű, konstruktív párbeszédre összpontosítanak. Sepsi Enikő rektor korábban arról is beszélt, hogy a KEKVA-modell jövőjéről folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak a Magyar Rektori Konferencia keretében.
A jövőbeni fejlemények döntőek lesznek abban, hogy az SZFE visszanyeri-e a szakmai közösség széles körű bizalmát és elismertségét, vagy a modellváltás okozta törések továbbra is meghatározzák az intézmény működését és megítélését. A minisztérium reakciója a nyílt levélre, valamint a kuratóriumi tagok kijelölése kulcsfontosságú lesz a továbbiakban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása