Oroszország költségvetési egyenlege jelentősen romlott az év első hét hónapjában, annak ellenére, hogy a nyersolaj árak emelkedése kedvező bevételi forrásokat biztosított. A pénzügyminisztérium adatai szerint a halmozott hiány elérte a 6,5 billió rubelt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékának felel meg. Ez a tendencia elsősorban a folyamatosan növekvő állami kiadásokra vezethető vissza, amelyek az ukrajnai háborúval összefüggésben emelkedtek.
A szövetségi költségvetés júliusban 724 milliárd rubeles, azaz körülbelül 8,8 milliárd dolláros hiányt mutatott, ami a júniusi többlet után jelentős fordulatot jelent. Az év első hét hónapjában felhalmozott deficit elérte a 6,5 billió rubelt, ami a GDP 2,8 százalékát teszi ki. A kiadások dinamikusan emelkedtek: júliusban 6, júniusban pedig 13 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
Különösen szembetűnő az állami megrendelésekre fordított összegek megugrása, amelyek az első hét hónapban 39 százalékkal, 8,4 billió rubelre emelkedtek. Ez az összeg már az éves terv több mint 80 százalékát teszi ki, ami a kormányzat előrehozott kifizetéseivel magyarázható az állami szerződések keretében. Ezek a kifizetések jellemzően az év első felére koncentrálódnak, de a háborús helyzet valószínűleg felerősíti ezt a tendenciát.
A kiadások gyorsuló növekedésének fő oka továbbra is az ukrajnai háború. Moszkva jelentősen növeli a konfliktusra fordított forrásokat, miközben a gazdaság lassulást mutat. Az infláció megfékezésére bevezetett magas kamatkörnyezet érezhetően fékezi a gazdasági aktivitást.
Az orosz törvényhozás korábban olyan módosításokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik a kormánynak, hogy a költségvetési törvény formális felülvizsgálata nélkül emelje a kiadásokat. A bevételi oldalon ugyanakkor kedvezőbb a kép, hiszen a teljes költségvetési bevétel júliusban 28 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az olaj- és gázbevételek júliusban 934 milliárd rubelt tettek ki, az olajból származó adóbevétel pedig 15 hónapos csúcsra ugrott.
Ez a bevételi növekedés több tényezőnek köszönhető. Egyrészt az iráni konfliktus nyomán megemelkedtek a nyersolajárak, másrészt a hazai finomítóknak nyújtott állami kompenzáció csökkent. Az Urals kőolaj ára, bár az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások hatására némileg csökkent, továbbra is meghaladja a büdzsében kalkulált átlagos szintet.
A költségvetési hiány növekedése rávilágít arra, hogy az ukrajnai háború milyen jelentős pénzügyi terhet ró Oroszországra, még a kedvező olajárak ellenére is. Az állami megrendelések drasztikus emelkedése és az előrehozott kifizetések arra utalnak, hogy a katonai műveletek finanszírozása sürgető prioritást élvez. A gazdaság lassulása és a magas kamatok további kihívásokat jelentenek a fiskális stabilitás fenntartásában.
Az a tény, hogy a kormány a költségvetési törvény formális felülvizsgálata nélkül is emelheti a kiadásokat, rugalmasságot biztosít a háborús finanszírozásban. Ugyanakkor ez átláthatósági aggályokat is felvet, és arra utal, hogy a költségvetési prioritások teljes mértékben a konfliktus köré szerveződnek. Az olajbevételek jelenlegi ereje pufferként szolgál, de a kiadások üteme hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter már jelezte, hogy az éves hiánycél felülvizsgálata elkerülhetetlen. Az eredetileg a GDP 1,6 százalékában meghatározott célt várhatóan megemelik, ami a költségvetés második félévi felülvizsgálatakor válik hivatalossá. Ez a lépés megerősíti a költségvetési helyzet romlását és a háborús kiadások tartós hatását.
Bár az Urals kőolaj ára jelenleg kedvező, a geopolitikai fejlemények és a piaci ingadozások befolyásolhatják a jövőbeni olajbevételeket. A költségvetési egyensúly fenntartása továbbra is kritikus kihívás marad Oroszország számára, különösen, ha a háborús kiadások ilyen magas szinten maradnak. A gazdasági lassulás és az inflációs nyomás további nyomást gyakorolhat a költségvetésre a következő időszakban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása