Oroszország költségvetési hiánya jelentősen emelkedett az év első hét hónapjában, annak ellenére, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek nyomán megugró olajbevételek jelentős forrást biztosítottak a büdzsének. A pénzügyminisztérium adatai szerint a júliusi hónapban 724 milliárd rubeles deficitet regisztráltak, melyet egy júniusi többlet előzött meg. A halmozott hiány január és július között elérte a 6,5 billió rubelt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,8 százalékát teszi ki.
A költségvetési hiány alakulását elsősorban a kiadások folyamatos emelkedése okozta. Júliusban az állami kiadások 6, júniusban pedig 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Különösen szembetűnő az állami megrendelésekre fordított összegek megugrása, amelyek az első hét hónapban 39 százalékkal, 8,4 billió rubelre emelkedtek. Ez az éves terv több mint 80 százalékát teszi ki, ami jelentős előrehaladás az év első felében.
A pénzügyminisztérium közlése szerint a kormányzat az állami szerződések keretében előrehozott kifizetéseket teljesít, amelyek jellemzően az év első felére koncentrálódnak. Azonban a kiadások ilyen mértékű növekedése mögött valószínűleg az ukrajnai háborúra fordított összegek további emelése áll. Ez a folyamat egybeesik azzal, hogy az orosz gazdaság érezhetően lassult az infláció megfékezését célzó magas kamatkörnyezet hatására.
Az orosz törvényhozás korábban olyan módosításokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik a kormány számára a kiadások emelését a költségvetési törvény formális felülvizsgálata nélkül. Ez a rugalmasság hozzájárulhatott a gyors kiadásnövekedéshez. A bevételi oldalon ugyanakkor kedvezőbb a kép, hiszen a teljes költségvetési bevétel júliusban 28 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az olaj- és gázbevételek júliusban 934 milliárd rubelt tettek ki, az olajból származó adóbevétel pedig 15 hónapos csúcsra ugrott. Ennek hátterében az iráni konfliktus nyomán megemelkedett nyersolajárak, valamint a hazai finomítóknak nyújtott állami kompenzáció csökkenése egyaránt szerepet játszott. Ezek a tényezők átmenetileg enyhítették a költségvetésre nehezedő nyomást.
A költségvetési helyzet romlása rávilágít a háborús kiadások jelentőségére, melyek még a megugró olajbevételek ellenére is nyomást gyakorolnak a büdzsére. Az állami megrendelések rendkívüli növekedése egyértelműen a katonai és kapcsolódó iparágak finanszírozására utal. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a háború fenntartása prioritást élvez a gazdasági stabilitással szemben.
A gazdaság lassulása és a magas kamatkörnyezet további kihívásokat jelent az orosz pénzügyek számára. A kormányzat azon képessége, hogy a költségvetési törvény formális felülvizsgálata nélkül emelheti a kiadásokat, rugalmasságot biztosít, de egyben csökkenti az átláthatóságot is. Ez a megközelítés hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel.
Az éves hiánycél felülvizsgálata elkerülhetetlennek tűnik, mivel a jelenlegi deficit már meghaladja az eredeti előirányzatot. Anton Sziluanov pénzügyminiszter már jelezte, hogy a GDP 1,6 százalékában meghatározott eredeti hiánycélt meg fogják emelni. A költségvetést hagyományosan az év második felében vizsgálják felül, így a hivatalos módosítások várhatóan ekkorra esedékesek.
Bár az Oroszország fő exporttermékének számító Urals kőolaj ára az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások hatására csökkent, továbbra is meghaladja a büdzsében kalkulált átlagos szintet. Ez a tényező némi enyhülést hozhat a bevételi oldalon, de valószínűleg nem lesz elegendő a háborús kiadások okozta növekvő hiány ellensúlyozására. A költségvetési nyomás fennmaradása várható.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása