A magyar Országgyűlés kedden délután megválasztotta András Bakát, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét az ország új köztársasági elnökévé. A szavazáson részt vevő 146 képviselő közül 140-en támogatták Baka kinevezését, hatan ellene voksoltak, tartózkodás nem történt. Az újonnan megválasztott államfő augusztus 19-én, a megválasztását követő nyolcadik napon foglalja el hivatalát.
András Bakát a Tisza Párt jelölte a posztra múlt szombaton, ezzel eleget téve kampányígéretüknek, miszerint eltávolítanak minden "Fidesz által kinevezett bábút". A Fidesz képviselői nem vettek részt a szavazáson, mivel a párt illegitimnek tartja Sulyok Tamás korábbi elnök eltávolítását. János Bóka, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy Sulyok hivatalból való eltávolításával a Tisza kormány támadást indított az elnöki intézmény ellen.
Bóka szerint ez megnehezíti Baka helyzetét, aki szerinte "illegitim módon megválasztott elnökké" válik, egyfajta "rendszerhibát" képezve. A Fidesz képviselői a szavazás helyett Tatára utaztak, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművénél helyeztek el koszorút. András Baka hivatalba lépéséig Ágnes Forsthoffer házelnök látja el az elnöki feladatokat.
Első elnöki beszédében Baka elmondta, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy ebben az időszakban kérték fel az elnöki posztra. Hozzátette, azért fogadta el a jelölést, mert szerinte most kell komolyan újragondolni az ország működését, és a közelmúltbeli változás megmutatta, hogy a társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését.
Az új elnök megválasztására azért volt szükség, mert Sulyok Tamás, a korábbi, Fidesz által kinevezett elnök mandátuma idő előtt megszűnt. Ez az Alaptörvény 17. módosításának júliusi elfogadásával vált lehetővé. A Tisza Párt ezzel a lépéssel váltotta be egyik kulcsfontosságú kampányígéretét.
András Baka a magyar közvélemény számára leginkább arról ismert, hogy jogellenesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. Ez azután történt, hogy bírálta az akkori Orbán-kormány igazságügyi reformterveit. Ez az eset jelentős visszhangot váltott ki a jogi és politikai körökben.
Jogi pályafutása során Baka az emberi jogokra és a kisebbségi jogokra specializálódott. Több mint húsz évet töltött kutatóként a Magyar Tudományos Akadémia Politikai és Jogi Tudományok Intézetében. Vendégprofesszorként számos amerikai, francia és német egyetemen tanított, és két ciklusban, 1991 és 2008 között bíróként szolgált az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ami széleskörű nemzetközi tapasztalatot és elismertséget biztosított számára.
Magyarországon az elnök szerepe nagyrészt ceremoniális, azonban számos fontos jogkörrel rendelkezik. Az államfő képviseli az országot nemzetközi szinten, aláírja és kihirdeti a törvényeket, melyeket az Országgyűlés elfogadott. Emellett hatáskörében áll, hogy visszaküldje azokat a Parlamentnek újragondolásra, vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon, ha azokat az Alaptörvénnyel ellentétesnek ítéli, valamint kegyelmet is adhat.
András Baka első elnöki beszédében hangsúlyozta, hogy az elnök feladata a "őrző" szerepének betöltése, amely biztosítja, hogy az országot soha többé ne vehesse túszul a kormánya, ahogyan az az elmúlt tizenhat évben történt. Kijelentette, hogy egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamiságot, és a jövőben az a kérdés, mit kezdünk az önrendelkezés visszaszerzésével.
Baka szerint fel kell tárni a jogsértéseket és ellenőrizni kell a közpénzek felhasználását, de az új Magyarországot nem lehet a bosszú alapjaira építeni. Az elnök feladatai közé sorolta, hogy Magyarországnak független bíróságokra, szabad választásokra, hatékony Alkotmánybíróságra, szabad nyilvánosságra, elszámoltatható kormányzásra és demokratikus, működő alkotmányos kultúrára van szüksége.
Ebben a kultúrában a kritika nem árulás, a hatalom korlátai nem akadályok, a politikai ellenfelek nem ellenségek, és a kompromisszum nem a gyengeség jele. Baka víziója egy olyan rendszert ír le, ahol a hatalmi ágak szétválasztása és az ellenőrzési mechanizmusok hatékonyan működnek, ellentétben az elmúlt időszak tapasztalataival.
Baka hangsúlyozta, hogy mindannyiunk felelőssége biztosítani, hogy az elmúlt tizenhat évben Magyarországon tapasztaltak soha többé ne ismétlődjenek meg. Az elnök szerint a korábbi rendszerben a kormány túszul ejtette az országot, és a tizenhat év végére rendeleti kormányzásra kényszerült, miközben a hatalmi ágak szétválasztása és az ellenőrzési mechanizmusok megszűntek.
Az új elnök hivatalba lépésével és a Tisza Párt által kezdeményezett változásokkal új fejezet kezdődik a magyar politikai életben. Baka elnöki víziója egy olyan országot vázol fel, ahol a jogállamiság és a demokratikus értékek érvényesülnek, de a Fidesz álláspontja szerint az elnöki intézmény elleni támadás történt, ami feszültségeket vetít előre.
Az elnöki poszt betöltése, különösen az előzmények és a Fidesz bojkottja fényében, jelentős politikai üzenettel bír. András Baka személye és korábbi tapasztalatai, különösen az igazságtalan eltávolítása, erős szimbolikus jelentőséget adnak megválasztásának, és felhívják a figyelmet a jogállamiság helyreállításának fontosságára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása